Péntek kora reggeli bejelentés szerint a tizenhét euróövezeti ország és több további európai uniós tagállam kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Az euróövezetiek közös nyilatkozata felsorolta azt a hat, az övezeten kívüli EU-tagállamot, amely jelezte, hogy csatlakozni kíván a szerződéshez. Eszerint négy tagállam nem tett így: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország.
A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti. A csehek és a svédek is azt jelezték, hogy döntés előtt konzultálniuk kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.
Az MTI diplomáciai forrásból származó értesülése szerint pénteken, a horvát EU-csatlakozási szerződés aláírása után a menetrenddel ellentétben még nem a hivatalos ülés vette kezdetét, hanem folytatták az előző éjszakai, informális tanácskozást. Ennek során a kiadandó közös közlemény szövegtervezete folyamatosan változik, és időközben két további EU-tagország jelezte: parlamenti jóváhagyásra van szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az euróövezetiek megállapodásához – mondta nevének elhallgatását kérő diplomáciai forrás.
Az két további állam egyike valószínűsíthetően Írország. A Reuters szerint 50 százalék az esélye annak, hogy a szigetországban népszavazást tartanának a kérdésről.
