A lengyel miniszterelnök – aki Brüsszelben nyilatkozott a lengyel sajtónak – úgy értékelte, hogy a megállapodások “meglehetősen semlegesek” Lengyelország számára. Hangsúlyozta: ő csak a jövendő kormányközi szerződés ratifikációjának politikai szándékáról tájékoztathatta uniós partnereit, a parlament döntését nem tudja megelőlegezni. Bejelentette: meghívja a lengyel politikai pártok vezetőit, hogy vitassák meg együtt az EU-csúcs eredményeit.
Tusk értékelése szerint a megállapodás még nem elég erős ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat. “Bizonyosan egy lépés előre, de a lelkesültségtől még messze vagyunk” – mondta.
Rafal Grupinski, a kormányzó Polgári Platform frakcióvezetője szerint a csúcs félsiker, de mindenképpen a jó irányba tett lépés. Waldemar Pawlak, a kisebbik koalíciós társ, a Lengyel Parasztpárt elnöke, miniszterelnök-helyettes úgy értékelte, hogy “nem volt dráma, de hurrá-optimizmusra sincs ok”. Jan Bury frakcióvezető pedig racionális döntésnek nevezte, hogy Varsó csatlakozott a megállapodáshoz. Az a legfontosabb, hogy egyetértés van a pénzügyi fegyelem erősítése tekintetében – mondta.
A nemzeti jobboldali ellenzék ezzel szemben valósággal leszedte a keresztvizet a miniszterelnökről. Arkadiusz Mularczyk, a Szolidáris Lengyelország frakció vezetője szerint Tusknak tanulnia kellett volna David Cameron brit miniszterelnöktől. A lengyeleknek semmi okuk arra, hogy az euróövezet gigantikus adósságait kifizessék, olyan országokét, mint Görögország, amely sok éven át a lehetőségein felül élt és költekezett. Ez a lengyel állampolgárok, az egész lengyel nép érdekei ellen szól – nyomatékosította.
Hasonló véleménynek adott hangot Mariusz Blaszczak, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője. Szerinte a csúcs “vereség a miniszterelnök számára”. Lengyelországnak nem telik arra, hogy a nála gazdagabbak adósságait fizesse, és ez igazságtalan is lenne – mondta. Adam Hofman, a PiS szóvivője kijelentette: a csúcs döntéseinek elfogadásával Lengyelország további kötelezettségeket vállalt magára, garanciák nélkül. “Nagy-Britannia felfogja a saját érdekeit, Lengyelország nem” – mondta.
A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) óvatosabban ugyan, de szintén fenntartásainak adott hangot. Tadeusz Iwinski, a párt parlamenti képviselője főként azt kifogásolta, hogy elmaradt az előzetes parlamenti vita azokról a lengyel követelésekről, amelyeket a miniszterelnök vitt a tarsolyában Brüsszelbe. Ugyanakkor hozzátette: az SLD támogatja a mélyebb integrációt az EU-val. “Lehetett volna rosszabb is. De jobb is” – értékelte a csúcs eredményeit.
A lengyel alkotmány értelmében a fontos nemzetközi szerződések ratifikációjához a szejm kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. Ez a többsége azonban a kormánykoalíciónak még az Európa-barát baloldali ellenzék támogatásával sincs meg. Népszavazás kiírása megoldást jelenthetne, ez esetben viszont gondok lehetnek a részvétellel, mert a referendum érvényességéhez a választásra jogosultak legkevesebb felének részvételére van szükség.
Szakértők szerint azonban a kormányközi szerződésekhez nincs szükség a szejm ratifikációjára. A PiS viszont máris jelezte, nem fogja engedni, hogy a kormány a parlamentet ily módon megkerülve korlátozza az ország szuverenitását, és szükség esetén alkotmánybírósághoz fordul. Kérdés, hogy a taláros testület egy ilyen beadványról milyen döntést hozna.
Lengyelország és az IMF
Az IMF pénteken nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint jövőre 2,5 százalék lesz a gazdasági növekedés a korábban várt 3 százalék helyett, miután megnőttek a lefelé mutató kockázatok. Ugyanakkor az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,25 százalék lehet jövőre a korábban várt 3,8 százalékkal, és az idei évre prognosztizált 5,5 százalékkal szemben.
A 38 millió lakosú Lengyelország a legnagyobb állam az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott országok közül, és az egyetlen az egész unióban, ahol a világgazdasági válság során nem alakult ki recesszió.
Az IMF méltatta a lengyel gazdaságpolitikát, a költségvetési fegyelmet és a strukturális reformokat. A nemzetközi pénzügyi szervezet álláspontja szerint Lengyelország kevésbé sebezhető, ha romlanak a külső tényezők, mert viszonylag kicsi az export részesedése a hazai össztermékben, és jó a bankszektor tőkeellátottsága, nyereségesek a pénzintézetek.
Osztrák vélemény
A brüsszeli csúcs eredményei cselekvést kívánnak meg minden tagállamtól, Ausztriától is – mondta Michael Spindelegger külügyminiszter pénteken délután Bécsben. Az alkancellári tisztséget is betöltő Spindelegger, a kisebbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt vezetője szerint a Brüsszelben elért megállapodás jó alkalom arra, hogy még egyszer egy asztalhoz üljön a kormány az ellenzékkel.
Az osztrák parlament szerdán a pénzügyi piacok bizalmának megerősítése érdekében a koalíciós pártok szavazataival törvényt fogadott el az úgynevezett adósságfékről, de nem sikerült elnyernie az ellenzéki pártok támogatását egy alkotmányos erejű törvényhez.
Werner Faymann kancellár (Osztrák Szociáldemokrata Párt – SPÖ) – Brüsszelben az állam- és kormányfők tanácskozása után azt mondta, hogy már a jövő szerdán rendkívüli parlamenti ülés keretében foglalkozhatnak az “adósságfékkel”.
A kancellár bírálta Nagy-Britanniát, mert – egyedüli tagállamként – nem akar csatlakozni a gazdasági integráció mélyítését szolgáló szerződéshez. A tervezett szerződésről nem szükséges népszavazást tartani Ausztriában, amíg a parlament dönti el, hogy az ország miként teljesíti a kitűzött gazdasági mutatókat – mondta a kancellár az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint. Hozzátette: ha márciusban az adók terén és más területeken is elmélyítenék az európai integrációt, az három-öt éven belül népszavazáshoz vezethetne el Ausztriában.
Törökország: “hanyagság”
Az Európai Unió “hanyagságát” tette felelőssé a kontinenst sújtó pénzügyi válságért pénteken Abdullah Gül török államfő, s úgy ítélte meg, hogy a rossz pénzügyi helyzet Európában az eddigi világrend átalakulásának jele.
A politikai és gazdasági vezetők részvételével Bécsben kezdődött Világpolitikai Konferencián az elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának átalakítását is szükségesnek mondta, mert szerinte az nem tudott alkalmazkodni a változó realitásokhoz, ahhoz, hogy a gazdasági és politikai hatalom a Nyugattól átkerül az általa “felemelkedő világnak” nevezett országokhoz.
Fehér Ház: jó jelek, de többet kell tenni
“Úgy gondoljuk, hogy jó jelei vannak a haladásnak, de nyilvánvaló, hogy ennél többet kell tenni” – hangsúlyozta Jay Carney. A szóvivő szerint a probléma európai, amelyre európai megoldást kell találni. “Úgy gondoljuk, hogy (az európaiaknak) meggyőzően és határozottan kell cselekedniük. De bizonyos előrelépést sikerült elérni, ami jó” – mondta a szóvivő.
