Az európai vezetők csütörtökön, éppen a Szovjetunió összeomlásának 20. évfordulóján találkoznak, hogy haditanácsot üljenek az eurózóna összeomlása elleni küzdelem egyik utolsó csatája előtt. Angela Merkel, német kancellár még a tanácskozás megkezdése előtt optimistán nyilatkozott: “Meg fogjuk találni a jó megoldásokat. Meggyőződésem, hogy találunk megoldást minden kérdésre”. Ugyanakkor közölte azt is, erős vitákra számít, de a tagországok kapcsolatának erősítését és a szerződésmódosítást elkerülhetetlennek nevezte.
Nicolas Sarkozy, francia elnök sokkal inkább kongatta a vészharangot, ezzel is a megállapodás szükségességét az utolsó utáni esélyként beállítva: “Azonnal dönteni kell. Minél tovább halogatjuk a döntést, annál drágább és kevésbé hatékony lesz … ha pénteken nem tudunk megállapodni, akkor nem lesz második esélyünk”. Sarkozy emlékeztetett: Berlin és Párizs azt szeretné, ha az Európai Unió mind a 27 tagállama támogatná a szerződésmódosításokat a gazdaságpolitikai irányítás összehangolása érdekében, de jelezte, hogy ha ez nehézségbe ütközik, a francia-német páros készen áll külön megállapodást kötni az euróövezet másik 15 tagállamával. “Mind a 27-et akarjuk, de ha akadályokba ütközünk, megcsináljuk 17-en” – mondta Sarkozy.
Donald Tusk, lengyel kormányfő közben a lengyeleket készítette fel az övezet összeomlására: „…ne ámítsuk magunkat. Ha összeomlik az euróövezet, ha elbukik az euró mint közös valuta, ha Németországnak, legnagyobb kereskedelmi partnerünknek gondjai támadnak, akkor Lengyelországra is valóban nehéz idők köszöntenek”.
Közben kiderült, hogy a németek harmada nem vagy csak egy kicsit bízik az euróban. A több mint kétezer megkérdezett 30 százaléka bízik az euró stabilitásában, míg 36 százalék csak valamelyest bízik a közös európai fizetőeszközben. Egy másik felmérésben, októberben pedig a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy szeretné viszontlátni a márkát.
Berlin és Párizs a hét elején közölte, hogy teljes egyetértés alakult ki közöttük az uniós alapszerződés márciusi hatállyal történő módosítása kapcsán, amelynek célja a szigorúbb költségvetési fegyelem az eurózónában. Ennek értelmében az Európai Bíróságnak joga lenne ellenőrizni a nemzeti költségvetéseket, s azonnali szankciót lehetne bevezetni azzal a tagállammal szemben, amelynek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke az EKB kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón újabb likviditási intézkedéseket jelentett be. Hozzátette azt is, hogy az EKB rontott az euróövezeti gazdasági kilátásokra vonatkozó prognózisán. Ennek megfelelően a szervezet immár 1,5-1,7 százalékos idei GDP-növekedésre, -0,4-1,0 százalékos jövő évi, míg 0,3-2,3 százalékos 2013. évi euróövezeti bővülési ütemre számít. A fiskális politikáról szólva elmondta: az euróövezet valamennyi tagállamában sürgősen, mindent meg kell tenni a stabilitás fenntartása érdekében. A rendezett költségvetési helyzet hozzájárulhat a bizalom és az üzleti hangulat helyreállításához. Hozzátette: a kiigazítási törekvéseknek strukturális reformokkal kell párosulniuk annak érdekében, hogy az euróövezeti országok megerősítsék növekedési kilátásaikat.
A csúcstalálkozó sorsdöntő lehet az euró jövője szempontjából, miután az Európai Unió lehetséges legjobb, “AAA” hosszú távú osztályzatát negatív kihatású – vagyis viszonylag rövid időn belüli leminősítés valószínűségére utaló – felülvizsgálat alá vette szerdán a Standard & Poor’s. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete a hét elején hasonló megfigyelést jelentett be 15 euróövezeti tagállamra, köztük az összes “AAA” adósosztályzatú valutauniós tagországra, valamint az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) “AAA” osztályzatára is.
