A tegnapi bejelentés, amely szerint 2012 januárjától a magyar állampapírokat kivezetik a Budapesti Értéktőzsdéről a piaci szereplőket nem érhette váratlanul, hiszen két éve folyik az előkészítése ennek a lépésnek, s valamennyi elsődleges forgalmazóval megkötötték már az új feltételeknek megfelelő szerződéseket is. Folyik továbbá az előkészítése – egyebek mellett – az elszámolás zavartalan lebonyolításának is – nyilatkozta az FN24-nek Borbély László András, hozzátéve – tegnap mindössze az ügylet hivatalos bejelentése történt meg a tőzsde felé.
Az előzményeket illetően az állami kibocsátó szakembere elmondta, hogy először 2003-ban merült fel, hogy a másodlagos piac fejlesztése érdekében célszerű lenne valamilyen, kifejezetten kötvények kereskedésére fejlesztett piacra bevezetni a magyar állampapírokat, amelyek egyébként a 90-es évek eleje óta szerepeltek a Budapesti Értéktőzsdén. Ez tűnt ugyanis akkor az optimális megoldásnak arra, hogy 1996-tól azaz az Államadósság Kezelő Központ létrehozása és az elsődleges forgalmazó kör kialakítása óta az árjegyzést – amely alapján az ÁKK a referenciahozamokat megállapítja és a portfoliók értékelése is történik – megvalósítsák.
A komolyabb előkészítés két évvel ezelőtt indult el, amikor felmerült, hogy a Budapesti Értéktőzsde a jelenleg futó kereskedési rendszerét (az MMTS-t) valószínűleg a Deutsche Börse (és a BÉT többségi részvényese) a Wiener Börse által is használt Xetrára cserélik le. Ez ugyanis egy kifejezetten részvények forgalmazására kialakított rendszer, amely még a jelenlegi MMTS-nél is kevésbé alkalmas a kötvénykereskedelemre – hangsúlyozta Borbély László András.
A választott MTS egy olasz fejlesztésű kifejezetten kötvénykereskedelemre kialakított platform. Az Euro MTS-en ugyanakkor 5 milliárd eurónál nagyobb sorozatokat lehet bevezetni, amely a nagy kötvénykibocsátóknak megfelelő piac. (Az olasz kötvénypiac mintegy 2000, a német 1600 milliárd euró nagyságrendű, nem ritkák a 30 milliárdos sorozatok.) Ezért kialakítottak egy olyan szegmenst is, ahová kisebb sorozatok bevezethetők. Így MTS-en lényegében valamennyi eurózóna tagállam papírjaival lehet kereskedni, de szerepelnek már itt például dán és lengyel kötvények is.
A forgalmazási költségek egyébként alacsonyabbak lesznek, mint a BÉT-en voltak, mindennek ellenére, elsősorban a kedvezőbb forgalmazási és az átláthatóbb árazási feltételek indokolták a döntés – emelte ki a szakember.
Az új platformon az ÁKK várakozásai szerint a forgalom is némiképp emelkedhet, markáns ugrásra azonban nem számítanak, az állampapír-kereskedelemre a tőzsdén kívüli forgalom túlsúlya jellemző gyakorlatilag mindenütt, a hivatalos piacokon a kötések 5-10 százaléka jelenik meg általában. (Az állampapírok forgalma a BÉT-en is kifejezetten alacsony volt, az arányokat jól érzékeltetik a tegnapi adatok: miközben tőzsde hitelpapír szekciójában 406 millió forint értékben születtek üzletek állampapírra, a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) 324 milliárd forintos tőzsdén kívüli ügyletet számolt el.)
A magyar állampapírok hazai vásárlói számára az árjegyzés MTS-re kerülése nem jelent majd változást: továbbra is az elsődleges forgalmazókon keresztül vehetnek a kötvényekből és kincstárjegyekből.
Azon sajtóban megjelent hírekre válaszolva, amelyek szerint az árjegyzés helyének megváltoztatásában szerepe volt annak, hogy ezen a piacon a kínai befektetők is könnyebben elérik majd a magyar kötvényeket Borbély László András úgy válaszolt, hogy az elsődleges forgalmazók között egyelőre még nincs az ázsiai országnak pénzintézete.
