Az új szabályokat ugyanis nem csak az új hiteleknél kell majd figyelembe venni, hanem a meglévőkre is, bár arról, hogy ez utóbbiak esetében miként érvényesítik majd az új szabályokat egyelőre kevés konkrétum tudható. A tegnap elfogadott jogszabály egyelőre annyit tartalmaz, hogy a pénzintézetek a jövő év május 31-éig kötelesek lesznek minden olyan hitellel rendelkező magánszemélynek felajánlani meglévő hitelszerződése újrakötését vagy kiváltását, ahol az árazás nem felel meg a most elfogadott feltételeknek , s a kölcsön futamidejéből még legalább egy év van hátra. A maximált THM, illetve a jelzálogalapú hitelek árazására vonatkozó szabályokat tehát legkésőbb eddig az időpontig a régi hitelekre is alkalmazni kell. Új hitelt 2012 január elsejétől kell az új szabályoknak megfelelően folyosítani.
Azok az előírások, amelyeket e kérdéskörben tegnap végül is elfogadott a Tisztelt Ház, az eredeti tervekhez képest némiképp felpuhultak, a változások azonban Gergely Péter, a BankRáció.hu című banki termékeket összehasonlító portál hitelszakértője szerint az ügyfelek szempontjából kedvezőbb feltételrendszert jelent, mint az eredeti változat.
THM-plafonok
Az új szabályok értelmében, ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehet több a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél (jelenleg, a 6 százalékos irányadó kamatot figyelembe véve ez 30 százalék). Hasonlóképp felső korlátot határoztak meg a pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönöknél: itt a teljes hiteldíjmutató maximum 24 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot (azaz jelenleg 30 százalékot). Kivételt képez ez alól a magasabb kockázatú és magasabb költségekkel is járó hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó, valamint – a gépjárművek kivételével – tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök. Itt a THM-plafon a jegybanki alapkamat plusz 39 százalékpont (azaz 45 százalék) lehet. A kamat, illetve a THM számításakor az adott naptári félévet megelőző utolsó nap érvényes jegybanki alapkamat lesz irányadó a félév teljes idejére.
Gergely Péter a döntést egy óvatos lépésnek értékelte a kamatterhek csökkentése irányába, amely a bankok számára sem lesz különösebben fájdalmas. A személyi kölcsönöknél a THM-plafon jelenleg 21-40 százalék között mozog, ennek az új feltételekhez közelítése megvalósítható. Ezen a téren a szakember szerint nem is elsősorban a banki, hanem a pénzügyi vállalkozások által kínált, az új szabályok által meghatározott plafontól számottevően eltérő kamatok korlátok közé szorítása volt indokolt, amelyre a mostani változtatás megfelelő választ ad.
A jogszabályváltozás következményeit illetően Gergely Péter kiemelte, hogy a pénzintézetek a kölcsönök folyósításakor a korábbiaknál várhatóan jobban fogják vizsgálni az igénylők hitelképességét, és a kevéssé kockázatos ügyfeleknek nyújtanak majd vélhetően hitelt. A kölcsönt igénylők számára azonban továbbra is fontos, hogy alaposan hasonlítsák össze a különböző konstrukciókat, hiszen az ajánlatok várhatóan továbbra is igen eltérőek maradnak. A jelenlegi feltételek között 1 millió forint, 5 évre szóló személyi kölcsönnél 8 százalékkal magasabb THM havi 3000 ezer forinttal magasabb a törlesztőrészletet eredményez, amely 10 százalékos eltérést jelent.
Jelzáloghitel: átlátható kamatfeltételek
Segítheti a kölcsönök összehasonlíthatóságát az ügyfelek számára az, hogy ezt követően vagy referencia-kamatlábhoz kell kötni a jelzáloghitelek kamatozását, vagy hosszabb időre – legalább három évre – rögzíteniük kell azt a pénzintézeteknek.
A referencikamatlábhoz kötött forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, euró- vagy euróalapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR, svájci franknál az azonos lejáratú CHF LIBOR az irányadó érték. A hosszabb határidőre fix kamat mellett nyújtott jelzáloghiteleknél a kamatperiódus lejárata előtt 90 nappal tájékoztatniuk kell a bankoknak a hitelek felvevőit az új feltételekről, s lehetőséget kell adni az ügyfeleknek arra, hogy döntsenek azok elfogadásáról, illetve – abban az esetben, ha ezt nem tartják megfelelőnek – akkor annak kiváltásáról. Ilyen esetben előtörlesztési díjat a pénzintézetek nem számíthatnak fel.Állami támogatású lakáscélú hiteleknél a kamat meghatározásának szabályait a támogatásról szóló kormányrendeletek tartalmazzák.
A tegnap elfogadott jogszabály rendelkezik emellett arról is, hogy a pénzintézetek az adós szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthatnak fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamatjellegű díjat vagy költséget, és nem kínálhatnak korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.
Többekben csalódást keltett, hogy a törvény végső változatában a hosszabb lejáratra fix kamat mellett nyújtandó hiteleknél lényegesen rövidebb kamatperiódus alkalmazását is lehetővé teszi a bankok számára, mint azt eredetileg tervezték, ahol még 10 éves táv szerepelt. E felvetésre vonatkozóan Gergely Péter kiemelte, hogy a kamatperiódus hosszának túlzott megkötésével az ügyfelek nem feltétlenül járnának jól. Látni kell ugyanis, hogy minél hosszabb a kamatperiódus annál drágábbak az adott hitelnek, a bankok ugyanis azt a kockázatot, amelyet a kamatváltozás jelent beárazzák a termékbe. A szakember szerint az optimális az 1-3 (de legalább egy éves) kamatperiódus, ez ugyanis már megfelelő védelmet nyújt a hitelfelvevőnek arra, hogy a hirtelen piaci elmozdulások rövid időszakokon belül is jelentős törlesztőrészlet növekedést okozzanak, de még nem jelentenek olyan hosszú időszakot, amely a költségek számottevő növekedésében megmutatkozna.
