A több mint százéves győri járműipari vállalat részvényeinek kereskedését a múlt hét szerdán függesztette fel a társaság kérésére a Budapesti Értéktőzsde. Jól értesült befektetők felvásárlást sejtettek a háttérben, az azonban alaposan meglepte a piacot, amikor tegnap kiderült, hogy a titokzatos vevő az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt, amely tegnap kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába Nyrt. valamennyi részvényére.
Az ajánlat valamennyi, nem az MNV birtokában lévő részvényre vonatkozik, a vételi árfolyam 815 forint, amely jóval magasabb a papír elmúlt 180, illetve 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagáránál (668, illetve 737 forintnál), s a cég egy részvényre jutó saját tőkéjénél is, amely utóbbi a 2010. december 31-i konszolidált auditált éves beszámoló alapján 747 forint. A papírok a felfüggesztés előtti utolsó kereskedési napon (múlt hét szerdán) 621 forinton zártak.
Figyelembe véve a vételi árfolyamot a mai kereskedés várhatóan jelentős emelkedéssel indul, amelyet a tőzsdei szabályok sem fognak korlátozni, tekintve, hogy tegnap a BÉT a Rába-részvényekre vonatkozóan 40 százalékra szélesítette az árelmozdulási sávot.
Miért kell az államnak a Rába?
A Mol 21 százalékos részvénycsomagjának tavaszi megvásárlását követően jelezték ugyan, hogy stratégiai jelentőségű társaságokban a későbbiekben is sor kerülhet állami részvényvásárlásokra, a Rábát azonban a piac nem ilyennek értékelte. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az MNV közös sajtóközleményben ugyanakkor a vételi ajánlatot a kormány hosszú távú stratégiai céljaival, a járműiparban növelni kívánt állami szerepvállalással indokolta. A közlemény hangsúlyozza a részvényvásárlási szándék szilárd közpolitikai megfontolásokon alapul, ám egyúttal üzletileg is indokolható.
Az üzleti indokokat illetően érdemes lehet kiemelni, hogy a nyugdíjpénztári vagyon államosítása révén jelentős mennyiségű Rába-részvény került az államhoz: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (Alap) tulajdonában 15,47 százalékos pakett van. Emellett az MFB Invest 0,68 százalékos csomagot birtokolt. Nagyobb tulajdonosa a cégnek a magyar állam mellett a Malajziában bejegyzett DRB-Hicom Berhad volt, amely tulajdoni hányada 10,85 százalék volt, e befektető azonban – ahogy azt tegnap bejelentették – már felajánlotta részvényeit az MNV-nek. A fennmaradó részvénycsomag (a társaság bitokában lévő 7,68 százalékos sajátrészvény-állományon kívül) közkézben (magyarán magán és intézményi befektetők) kezében van. A társaság évek óta veszteséges és kilátásaiban – a fő piacain, Európában és az USA-ban bekövetkezett kedvezőtlen folyamatok miatt – a közeljövőben sem várható jelentős javulás. Így a döntés meghozatalakor vélhetően az államnak azt kellett mérlegelnie, hogy a meglévő befektetés értékének csökkenésével néz szembe, vagy meghatározó tulajdonosként lép fel. Ez utóbbi történt.
A 815 forintos ajánlati ár alapján, a már állami tulajdonban lévő Rába-részvények, illetve a cég sajátrészvény-állományán kívüli papírok felvásárlása mintegy 8,5 milliárd forintos kiadást jelentene az államnak, ha minden befektető felajánlaná a birtokában lévő papírokat.
Érdemes-e elfogadni az ajánlatot?
A részvény elmúlt időben felmutatott árfolyamalakulása, a cég üzleti kilátásai alapján a 30 százalékos felárat tartalmazó ajánlat kedvezőnek értékelhető. Tény ugyanakkor, hogy számos intézményi befektető ennél magasabb bekerülési áron tartja nyilván a papírokat. Az ajánlat elfogadásán gondolkodó befektetőknek kockázatot jelenthet, hogy az MNV fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlattól elálljon abban az esetben, ha annak lezárását követően nem kerül a birtokába a társaság részvényeinek legalább 50 százaléka.
Az állami tulajdon (figyelembe véve, hogy a korábbi nagytulajdonos DRB-Hicom már felajánlotta a papírjait) a Rábának már több mint negyede az MNV-hez kerülhet az ajánlat lezárását követően, az intézményi befektetők pedig az ajánlat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalakor jelen helyzetben várhatóan nem a bekerülési árat, hanem a közelmúltra jellemző áralakuláshoz képesti számottevő felárat fogják figyelembe venni. Így a piaci várakozások szerint az ügylet eredményeként várhatóan több mint 50 százalékos részesedése lehet az MNV-nek.
A vételi ajánlatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete még nem hagyta jóvá, a részvények felajánlása a jóváhagyást követő második munkanapon kezdődik, s harminc napig tart majd. Az ajánlatban közreműködő forgalmazó az UniCredit Bank Hungary Zrt.
Mi lesz a Rábával?
Az MNV a vételi ajánlatban foglaltak szerint nem tervez változtatást sem a vállalat vezetésében, sem a munkavállalók körében, sem a kapcsolt vállalkozásoknál. Nincs továbbá szó a részvények tőzsdéről történő kivezetéséről sem.
