Vértes András és Mellár Tamás is leminősítésre számít – adta hírül a közrádió reggeli műsora alapján a hirado.hu. A forint gyengülésére, az export és a fogyasztás visszaesésére számítanak a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában megszólaló közgazdászok, akik reális veszélynek tartják Magyarország leminősítését. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnök-vezérigazgatója szerint nem a magyar gazdaság adatai, hanem a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt fenyeget ez a veszély. A görögöket is jellemzi a kiszámíthatatlanság, de Magyarországot a második legrosszabbként tartják számon az Európai Unióban – tette hozzá a gazdaságkutató.
Mellár Tamás közgazdász is reális veszélynek tartja a leminősítést, amelyről korábban Matolcsy György miniszter is beszélt a Heti Válasznak adott interjúban. Mellár Tamás szerint a leminősítés után a kormány forrást vonhat be Kínából, de ha ez sem lesz sikeres, akkor a Valutaalaphoz fordulhat segítségért. A két szakember arra számít, hogy a görög gondok nyomán Magyarország helyzete is romlik. Mellár Tamás elmondta: a görög válság miatt Európában is egyre rosszabb lesz a konjunkturális helyzet, és ez jelentősen befolyásolhatja az exportunkat, amely idén egyedül tartotta fönn a gazdasági növekedést. Az euró drágulása pedig egy devizában eladósodott gazdaságnak azt jelenti, hogy a gazdasági szereplők nem tudják növelni fogyasztásukat. A közgazdász arra számít, hogy jövőre visszaesés jellemzi majd a magyar gazdaságot, de legjobb esetben is nulla százalék körüli lesz a növekedés.
A GKI prognózisa ennél is pesszimistább – a gazdaságkutató egyszázalékos gazdasági visszaeséssel számol, szemben a kormány másfél százalékos növekedési várakozásával. Vértes András azt hangsúlyozta, hogy Magyarország problémái összefüggnek az európai ügyekkel, de nem csak abból fakadnak. Az export lassulása mellett belső okok is hozzájárulnak a visszaeséshez. Ezek közé sorolta, hogy a jövő évi költségvetés ezermilliárdos megszorítást tartalmaz. Az adójóváírás kivezetése miatt az alacsony keresetűeknek 15-20 százalékos béremelést kellene adni, hogy ne járjanak rosszul – de ez ki van zárva, ezért jelentősen csökkenni fog a reálbérük. A közepes jövedelműeknél pedig a végtörlesztés szívja ki a likviditást, és a romló forint nehezíti a helyzetet – sorolta az okokat Vértes András.
Oszkó: Nem vagyunk Görögországhoz hasonló helyzetben
Ha beindul egy kamatemelési ciklus, akkor a forintra átváltott devizahitel törlesztőrészlete ismét a korábbi szintre emelkedhet. Ezt már Oszkó Péter mondta az InfoRádiónak. A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere szintén arról beszélt, hogy a görög gazdaság után kockázatosságában a magyar gazdaság a leggyorsabban romló állam az unióban, mégsem vagyunk Görögországhoz hasonló helyzetben.
Oszkó Péter hozzátette, hogy a legkevésbé rászorultak tudnak élni a végtörlesztéssel, ráadásul miután ez óriási terhet jelent a hazai pénzügyi rendszernek, nem csökkenti a valós kitettségünket és a potenciális veszteségünket, az ország finanszírozását nem teszi olcsóbbá, sőt rontja a hitelességünket. A végtörlesztési program csak korlátozott lehet, mert a teljes devizaadós-állomány forintosítását nem bírja elviselni a bankrendszer – emelte ki. A volt pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a görög gazdaság után kockázatosságában a magyar gazdaság a leggyorsabban romló az unióban, ezt a folyamatot a forint gyengülése is erősíti. Oszkó Péter szintén úgy vélte, hogy nem a magyar gazdaság fundamentumai a kockázatosak, Magyarország azért kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak, mert a külföldi finanszírozók hangulatától függ, mennyibe kerül az adósság finanszírozása, és egyáltalán, arra milyen hajlandóság van.
Ezt azonban még lehetne kezelni, ha Magyarországról az a kép élne, hogy stabil, megbízható, kiszámítható gazdálkodást folytat, és csökken a költségvetési hiánya, valamint az államadóssága – fogalmazott Oszkó Péter, aki elmondta, hogy a görög gazdaságot a rendezett csőd felé kell terelni a nagyobb gondok elkerülése érdekében. A korábbi pénzügyminiszter hangsúlyozta, Kínától nem lehet elvárni, hogy a saját érdekeit félre téve segítsen az eurozónán. Oszkó Péter szerint, ha az ázsiai nagyhatalom részt vesz a konszolidációban, akkor megkéri az árát.
