A szerdán nyilvánosságra hozott idei felmérésben Kína és Oroszország szerepel a két utolsó, 27. és 28. helyen. Ebben a listában legelöl Hollandia, Svájc, Belgium, Németország és Japán szerepel.
Nagy-Britannia a nyolcadik, az Egyesült Államok a kilencedik. A berlini székhelyű szervezet szerint a felsorolt 28 országból egyik sem “teljesen mentes” a korrupciótól, és csak kevés ért el javulást a korrupció terén a legutóbbi, 2008-as csúszópénzindex elkészítése óta. A 28 ország között mind ott van a világ legfejlettebb 20 országa, a G20.
A legjobban India indexe javult, de továbbra is a táblázat alján szerepel. Kanadában és Nagy-Britanniában romlott a legtöbbet a kenőpénzhelyzet – áll a jelentésben.
A szervezet külföldi közvetlen beruházásaik és exportjuk, valamint a regionális jelentőségük alapján kiválasztott 30 ország 3016 vállalatvezetőjét kérdezte meg arról, hogy a felmérésben szereplő országokban működő vállalatok milyen gyakran fizetnek kenőpénzt.
Legalább írják alá!
A Transparency International felszólította az országokat, hogy ratifikálják az ENSZ, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió égisze alatt létrejött kenőpénzellenes egyezményeket.
“E heti cannes-i találkozójukon a G20 kormányainak sürgős kérdésként kell kezelniük a külföldi kenőpénz kérdését” hangsúlyozta Huguette Labelle, a TI munkatársa közleményében.
“Külön aggodalomra ad okot, hogy Oroszország és Kína áll a lista végén” – olvasható a közleményben, amely emlékeztet a két ország növekvő globális jelenlétére, különös tekintettel az oroszországi kőolajra és földgázra, továbbá a kínai infrastrukturális és bányaipari beruházásokra, főként Afrikában.
Próbálkoznak
Kína azon döntése, hogy kiterjeszti a korrupcióellenes törvényt a külföldön működő kínai vállalatokra és a Kínában tevékenykedő külföldi cégekre, jelentős lépés, de továbbra is kockázatot jelent a források áteresztőképességének korlátozottsága – mondta Zsan Zsian-min (Ran Jianmin), a TI kínai szervezetének munkatársa.
A külföldi csúszópénzek fizetését megakadályozó új orosz törvények reményt keltőek – mondta Jelena Panfilova, a Transparency oroszországi felmérést végző részlegének vezetője, bár hozzátette, hogy “nincsenek megvesztegethetetlenek az orosz köz- és üzleti életben”.
A legkorruptabb szektorok az állami és önkormányzati megrendelések piacai, valamit az építőipar, a lista élén a mezőgazdaság és a könnyűgépipar áll. A bányászat, a kőolaj- és gázipar, valamint a jogi és üzleti szolgáltatások is hajlamosak a korrupcióra.
Magáncégek, egymásnak
A szervezet meglepetését fejezte ki, hogy a magáncégek egymásnak fizetett csúszópénze “majdnem olyan magas, mint az állami hivatalnokoknak bármelyik ágazatban fizetett kenőpénz”. Követendő példaként említette az új brit törvényt, amely bűncselekménynek minősíti a cégek közötti kenőpénz fizetését.
A TI rámutat: az állami és közszolgálati megrendelések, illetve az építőipar területén tapasztalható korrupció gyakran a középületek biztonságát veszélyezteti, ami – mint ahogyan erről az igen korrupt országokban történt földrengések is tanúskodnak – ténylegesen befolyással vannak emberéletekre.
