A Policy Agenda – Ipsos Kkv-konjunktúra index elemzésében a megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége, 82 százaléka az energiaárak növekedésére számít a következő fél évben, közülük 29 százalék jelentősre. Mindössze hat százalék várja az energiaárak csökkenését. Az értékelések átlaga 5 fokú skálán kereken 4-es, ami jól mutatja az emelkedést váró vélemények túlsúlyát.
Az energiaárak rövid távú emelkedését jóslók 60 százaléka ezért a kormányt teszi felelőssé. A második, harmadik helyen szinte holtversenyben (57-56%) az energiaszolgáltatókat említik, valamint a negatív világpiaci hatásokat. Kevesebben, 30 százaléknyian vélik úgy, hogy a növekvő előállítási, beszerzési költségeken is múlhat a drágulás.
A most elfogadott Nemzeti Energiastratégia és az állam által tulajdonolt MVM piaci mozgása is arra utal, hogy a kormányzat erősítené a közvetlen befolyását, de a kkv-vezetők szkeptikusak a tekintetben, hogy lehet-e ennek árcsökkentő hatása. Csaknem négyötödük szerint egy állami tulajdonú szolgáltató sem tudja letörni az árakat. A legtöbben (34%) azzal érveltek, hogy az állam általában nem jó tulajdonosa a cégeknek. 27 százaléknyian azt mondták, azért nem képes alacsonyabb áron szolgáltatni az állam, mert kénytelen piaci alapon működtetni a céget. További érv volt még, hogy az államnak is fontos az osztalék a költségvetési bevételek bővítése miatt (17%).
A megkérdezett kkv-vezetők 17%-a gondolta, hogy az állam azért lehet képes olcsóbb szolgáltatást nyújtani az energiaszolgáltatási piacon, mint más vállalatok, mert nem érdekelt a profitban. További 6% választotta azt a válaszlehetőséget, hogy azért, mert alacsonyabbak az előállítás költségei.
A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúrafelmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el szeptember 14-23. között.
