Jövőre Magyarország bruttó hazai terméke egyszázalékos csökkenés és az idei szint között alakulhat Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök, korábbi ipari miniszter szerint. A szakember úgy véli, a költségvetés jövőre korrekcióra szorulhat. Alacsony szinten maradhat a fogyasztás, és a beruházások bővülése sem várható.
A végtörlesztéssel kapcsolatban elmondta, fontos és szükséges, ha a túlhitelezett háztartások megszabadulnak hiteleik egy részétől, a túlnőtt banki mérlegfőösszegek pedig összezsugorodnak. A fogyasztásra viszont negatívan hathat a program sikere, ha sokan választják ezt a lehetőséget.
A kormányzati intézkedések közül pozitívan szólt a munkába való visszaterelés erős szándékáról, a középosztály megerősítéséről, valamint arról a kormányzati törekvésről, hogy a termelő szektorok nagyobb bátorítást kapjanak.
Szerinte azonban a növekedésélénkítő politika megbukott, aminek vélhetően személyi következményei lesznek, és előfordulhat, hogy át kell alakulnia a kormányzati struktúrának is. Egy kis országban a személyi változások általában politikai irányváltást hoznak.
A magyar társadalom erőssége, hogy gyorsan tud alkalmazkodni a változó környezethez. Kiemelte a jól képzett munkaerőt, illetve a 300 forintos euró nyújtotta költségelőnyöket. Ezek alapján szerinte a magyar gazdaság kilátásai nem rosszak, ám a jelenlegi szakasz, csakúgy, mint máshol, rendkívül nehéz. Újabb keresési szakasz jön, a korrekció korrekciója: 2010 korrekció volt, 2012-ben is korrigálni kell ezt a másfél évet.
Szavai szerint Magyarország a rendszerváltás idején sztár volt, most pedig “helyzet van”. A magyar adósságkockázati besorolás alapján Magyarország egy fokozatra van a bóvli kategóriától – tette hozzá. Véleménye szerint roppant vitatható intézkedések születtek. Példaként említette a bankadót, válságadókat, a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedéseket, a kilakoltatási moratóriumot, a végtörlesztési törvényt, illetve az egykulcsos szja bevezetését.
A devizahitelezéssel kapcsolatban azt mondta, szerinte az nem véletlen, hogy Magyarországon van ilyen probléma, és például Csehországban nincs. Ott, ahol az inflációt sikerült visszaszorítani, ott a nominális kamatszint viszonylag alacsony, ez a cseh eset, ezért egy cseh polgárnak nem jut eszébe, hogy ne cseh koronában vegye fel a lakáshitelét.
“Nem egyéni tévedések és nem is rossz kalkulációk, hanem e szituáció következtében tart ott Magyarország, ahol tart” – fogalmazott Bod Péter Ákos.
