Nehéz helyzet állna elõ, ha az Alkotmánybíróság visszamenõleges hatállyal megsemmisítené a végtörlesztésrõl szóló törvényt, ám ez a legkevésbé valószínû lehetõség – mondta lapunknak Lövétei István alkotmányjogász.
átírják a szerzõdéseket
Gyorsan reagált a Volksbank arra, hogy a a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indított a bank ellen a fix árfolyamú végtörlesztést kérelmezõ ûrlap szövege miatt. A bank ugyanis aláíratta az ügyfeleivel, hogy ha a végtörlesztésrõl szóló törvény alkotmányellenesnek bizonyul, az ügyfelek haladéktalanul megfizetik a fix és a valós árfolyam közötti különbséget. A hatóság megtiltotta a banknak az ûrlap használatát. A bank törölte a kifogásolt szövegrészt a dokumentumból, és a végtörlesztési szerzõdést már korábban aláíró ügyfeleinek is lehetõvé tette, hogy a megváltoztatott szöveggel írják alá újra a dokumentumot.
A Bankszövetség hétfõn közölte, hogy az Alkotmánybíróságnál támadta meg a végtörlesztésérõl szóló törvényt. Egyes elemzõk úgy vélik, hogy a bankok forinthitel-drágításának hátterében részben az is állhat, hogy idõt akarnak nyerni addig, amíg kiderül, hogyan dönt az AB. Ennek azonban ellentmond, hogy a kormánytöbbség – nehéz másképp értelmezni a közelmúlt történéseit – komoly energiákat fektetett abba, hogy befolyása legyen a testületben. Így legalábbis váratlan fordulat lenne, ha alkotmányellenesnek nyilvánítanák a törvényt. Igaz, a bírák többségének vétója lehetõvé tenné a kormánynak, hogy viszonylag kis presztízsveszteséggel kihátráljon a nyilvánvalóan ésszerûtlen, számos makrogazdasági és egyéb veszéllyel járó elképzelésbõl.
A lapunk által megkérdezett alkotmányjogász szerint ha az AB úgy dönt, hogy a törvény alkotmányellenes, akkor a határozat valószínûleg csak annak kihirdetése után lesz hatályos (nem visszamenõlegesen), nem fogják a bírók a már hitelüket visszafizetõket lehetetlen helyzetbe hozni. Ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a teljesült végtörlesztési szerzõdésekre spongyát kellene dobni, a nem teljesülteket pedig föl kellene függeszteni, illetve nem lehetne újakat kötni.
A kormányzat, illetve a képviselõ ilyenkor természetesen megpróbálhatnak egy hasonló tartalmú, célú törvényt hozni, amelynek megalkotásakor figyelembe veszik az AB alkotmányellenességet kimondó határozatának az indoklását.
Ha az AB mégis úgy döntene, hogy visszamenõleges hatállyal semmisíti meg a végtörlesztésrõl szóló törvényt, illetve úgy döntene, hogy minden fix árfolyamon végbement végtörlesztés alkotmányellenes volt, akkor sem lenne már elérhetõ, hogy visszaálljon az eredeti állapot. Az alkotmányjogász szerint ebben az esetben az államnak kellene fölvállalnia a kárt szenvedettek – jelen esetben a bankok – kompenzálását.
