Gazdaság

Surányi: kincstári az optimizmus

A CIB elnöke szerint a növekedés szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a bizalom, a kiszámíthatóság és az elõreláthatóság, és ezen a területen komoly sebeket kapott a magyar gazdaság.

Surányi György optimistának tartja a kormány forgatókönyvét, amely 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Az InfoRádió Aréna címû mûsorában a jegybank volt elnöke azt mondta, nem biztos, hogy elkerülhetõ a recesszió.

A CIB Bank jelenlegi vezetõje az okokat sorolva elmondta, az ideihez képest jövõre a költségvetésben a nemzeti össztermék 3 százalékának megfelelõ szûkítést kell végrehajtani, vagyis költségvetési oldalról a kereslet 3 százalékkal csökkenni fog a belföldi piacon. A szûkítés fele adóemelésbõl jön össze, amelynek nincs pozitív hatása a növekedésre.

Surányi György fontosnak tartja a hiány kontroll alatt tartását. Az export növekedése serkenthetné a gazdaság növekedését, viszont az európai növekedés az elmúlt idõszakban erõteljesen lassult, a hitelezés a kormány intézkedései miatt csökkenhet. A növekedést a két autógyári beruházás javíthatja 1-1,5 százalékkal – tette hozzá. Surányi reméli, hogy a kedvezõtlen és kedvezõ események szaldójaként egy szerény növekedés össze tud jönni, de nem merne rá “nagy tételben fogadni”. A CIB Bank elnöke szerint ugyanis a növekedés szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a bizalom, a kiszámíthatóság és az elõreláthatóság, de e területen az elmúlt idõszakban a magyar gazdaságot komoly sérülés érte.

Surányi György szerint a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitikának komoly elismerés volt, hogy nemzetközileg az ország “lekerült a radarról”. Mint mondta: a végtörlesztéssel az a baj, hogy ha ma lehet ilyen döntést hozni, ami egyoldalú beavatkozás egy magánjogi szerzõdésbe, akkor a jövõben bármilyet lehet. Ennek árát az egész gazdaság megfizeti.

A Magyarországon jelen lévõ fontos külföldi bankok görög kitettsége minimális, nem ez jelent kockázatot. Magyarország a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében szeptemberig egyáltalán nem reagált a görög válságra. A végtörlesztéssel sikerült “újra felhívni magunkra a figyelmet”, de ott még nem tartunk, hogy egy mondatban lehessen Magyarországot említeni Görögországgal. Nem a csõdközeli, hanem a kockázatosabb országok között említenek minket, ilyen értelemben pedig “Magyarország a spekuláció területe lehet” – emelte ki a volt jegybankelnök.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik