Félreértésen, téves kalkuláción alapulnak a sajtóban megjelent 300 milliárd forintos többlethiányról szóló hírek – közölte a Kormányszóvivői Iroda. Azt írják, ez vélhetően abból adódik, hogy az EDP Jelentés másképpen csoportosítja az államháztartás szervezeteit, így eltérően mutatja be a pénzforgalmi egyenleget is. Ez okozza a különbséget a hazai költségvetési törvényben szereplő adatokhoz viszonyítva.
A közleményében hangsúlyozza: Magyarország 2004 óta – európai uniós tagságából kifolyólag – minden évben elkészíti az EDP Jelentését. A különböző elszámolási rendszertanból kifolyólag az elmúlt 7 év mindegyikében különbséget mutatott e két szám. A tagországok évente kétszer adatszolgáltatásban jelentik a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának: a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A KSH a honlapján közzéteszi az Eurostatnak átadott jelentést.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy az idei évi eltérés több szempontból is speciálisnak tekinthető. Egyrészt a Mol-részvények megvásárlása a hazai elszámolásban megjelenik, az európai uniós elszámolásban viszont nem. A magán-nyugdíjpénztári portfólióból átkerülő vagyon pedig egyszeri bevételként megjelenik az európai uniós elszámolásában, míg a hazai rendszerben csak 528,8 milliárd forintot számolnak el.
Az államháztartás központi alrendszerének törvényi módosításokkal hatályos hiánya 1184,2 milliárd forint (ami egyébként tartalmazza a Mol-részvények megvásárlásának 498 milliárd forint hatását). Ettől az EDP Jelentés alapjául szolgáló várható pénzforgalmi hiány (1410,7 milliárd forint) két összetevő miatt tér el: egyrészt 255 milliárd forint egyenlegrontó áfa-visszautalással számol, amely tételt az EU Bírósága általi döntés követően még ebben az évben kell számításba vennünk, másrészt az NGM szakértőinek számítása 28,5 milliárd forinttal kedvezőbb várható egyenleget mutat a módosított előirányzatnál.
Az Egyéb korrekciókban szereplő több mint 130 milliárd forintos egyedi tételek a hazai és az európai uniós elszámolási korrekciókból adódnak, ezért is kerülnek külön felsorolásra. Semmiképpen nem a pénzforgalmi hiányt növelik, a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forint összegű likviditási hitelének elengedése egyáltalán nem növeli a hiányt, mert a társadalombiztosításnál ez pozitív korrekciós tényező.
A kormány elkötelezett a 3 százalék alatti hiánycél tartása mellett 2011-ben, és elemzéseik szerint a jövő évi 2,5 százalékos hiánycél is biztonsággal tartható – zárul a közlemény.
