Vajon hogyan hatott a válság a Balatoni lakóingatlan-piacra? Hol jó befektetés még most is ingatlant venni? Mely területeken nőtt a forgalom az elmúlt két évben? Hogy alakul a befektetésnek is kiváló tóparti új apartmanok piaca? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében az OTP Jelzálogbank.
Budapesthez közel növekvő árak
A pénzintézet balatoni körképe nagy különbségeket mutat a tóval határos nyolc kistérség ingatlanáraiban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tranzakciós adatbázisán alapuló statisztikai feldolgozás szerint míg a marcali kistérségben 100 ezer forint/négyzetméter alatti volt az átlag 2010-ben, a másik véglet a balatonföldvári, ahol bőven 300 ezer forint felett alakult az átlagár. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a viszonylag csekély forgalomból jelentős aránnyal részesedtek a tó partján átadott beruházások 4-500 ezer forintos négyzetméterenkénti áron eladott új lakások.
A tapolcai kistérség kiterjedt aprófalvas körzetének köszönhetően alig 110 ezer forint feletti átlaggal jellemezhető, s a mutató a keszthelyi kistérségben sem éri el a 160 ezer forintot. A balatonalmádi, fonyódi és balatonfüredi kistérségek átlagára 200-240 ezer forint/négyzetméter között, míg a siófoki térségé 270 ezer forint felett alakul.
Érdekesebb adat, és mutatja a válsággal szembeni ellenállást az átlagárak 2008-2010 közötti változása. A legnagyobb, 25 százalék feletti visszaesés a fonyódi és marcali kistérségben következett be. Mérsékelten, 1-7 százalék között csökkent az átlagár a balatonalmádi, tapolcai és keszthelyi kistérségekben. Ugyanakkor a siófoki és balatonfüredi kistérségben az árak a válságban is 7-12 százalékkal, illetve a balatonföldvári térségben több mint 15 százalékkal nőttek. Valamelyest kimutatható tehát a kelet-nyugati megosztottság.
Siófok, Földvár és Keszthely a válság nyertese
Egy másik, az ingatlanpiacot jól jellemző mutató a forgalom alakulása. „A vizsgált kistérségek közül a siófokiban a legnagyobb a tranzakciószám. A mintegy 350 lakóingatlan-adásvételből közel 300 Siófokon történt. Élénk képet mutat emellett a Balaton nyugati medencéjének központja, a keszthelyi kistérség, 220-as forgalommal, amelynek háromnegyedét Keszthelyen bonyolították. Érdekes, hogy a másik véglet a siófokival szomszédos balatonföldvári kistérség alig 50 tranzakcióval, és 100 alatti a tranzakciók száma még a marcali és a balatonalmádi kistérségekben is. A tapolcai, fonyódi és balatonfüredi kistérségben tavaly 110-130 közötti ingatlan cserélt gazdát, és az adásvételek nagyobb része ugyancsak a tóparti településeken realizálódott.” – ismerteti az OTP Értéktérkép adatait Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
A forgalom volumene az elmúlt két évben nagyon differenciáltan változott a tó környékén. 50 százalékot meghaladó mértékben csökkent a keszthelyi, balatonfüredi, tapolcai és balatonalmádi (utóbbiban csaknem 75 százalékkal) kistérségben; 20 és 50 százalék között a fonyódi és a marcali térségben. Ugyanakkor 30 százalék felett növekedett a tranzakciószám a siófoki és balatonföldvári kistérségben.
Az ár és a forgalom elmúlt két évben mért változása alapján a siófoki kistérség egyértelműen a válság nyertesének tekinthető, csakúgy, mint a keszthelyi és a balatonföldvári. A másik véglet a marcali kistérség, ahol mind az árak, mind a forgalom jócskán visszaesett. Érdekes a balatonfüredi kistérség helyzete, ahol a jelentősen csökkenő forgalom növekvő árakkal párosul; valószínűleg itt egyre inkább csak a jó minőségű és adottságú, így drágább ingatlanokra van kereslet.
