Júniusban 0,2 százalékkal csökkent az árszínvonal májushoz képest, éves összevetésben az infláció 3,5 százalékos volt; az első félévben az árak átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte honlapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A statisztikusok adatai alaposan meglepték a piacot: előzetesen mindenki 3,8 százalékos éves inflációra számított a májusi 3,9 százalékos mutató után.
Havi szinten az árszínvonal csökkenése – a defláció – a szezonális élelmiszerek árzuhanásának és az olcsóbb anyagoknak köszönhető. Előbbi csoport (burgonya, zöldségek, gyümölcsök) ára 9,2 százalékkal zuhant, míg az üzemanyagok átlagosan 1,1 százalékkal lettek olcsóbbak.
Éves összevetésben nem ennyire szépek a számok, de a trend itt is kedvező: az élelmiszerekért 6,7, az üzemanyagokért 12, a háztartási energiáért pedig 3,6 százalékkal kellett többet fizetni átlagosan, mint 2010 júniusában; valamennyi árucsoport drágulási üteme érzékelhetően mérséklődött az előző hónaphoz képest.
Veszélyek és esélyek
A maginfláció (az alapvető fogyasztási termékek árszínvonala) 2,7-ről 3 százalékosra emelkedett, mert a tavalyi nyersanyagár-emelkedések megjelentek a feldolgozott termékek árában; mindez a másodlagos infláció veszélyére figyelmeztet – írja gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank makroelemzője úgy látja, a népegészségügyi termékadó (közkedvelt nevén chipsadó) bevezetése és a háztartási energiaárak elhalasztott emelése is gyorsíthatja az inflációt.
Keresleti és béroldali inflációs nyomásnak nincs jele a gazdaságban, és az őszi hónapokban a tavalyinál vélhetően jobb termés hatására tovább mérséklődhetnek az élelmiszerárak – véli a közgazdász.
Kamatvágás nem lesz
A Takarékbank a következő hónapokban 3,5-3,6 százalékos éves inflációra számít; úg vlik, a drágulás átlagos üteme az év végére 3,1 százalékosra, jövő év elején pedig elérhető a jegybank és a kormány közös, 3 százalékos inflációs célja. Az idei átlagos pénzromlási ütem 3,8, a jövő évi pedig 3 százalékos lehet.
Mindezek ellenére a Magyar Nemzeti Bank feltehetően nem tudja mérsékelni az alapkamatot a stabilitási kockázatok érdemi emelkedése miatt – véli a Takarékbak elemzője.
