Megjegyezte, a 3,9 százalékos infláció Magyarországon nem tűnik magas
számnak, hiszen hosszú évek óta nem volt ilyen alacsony a mutató.
A műsorban Simor András kifejtette: bizonyos tényezők az inflációt felfelé illetve lefelé nyomják. A külső tényezők között például az olajár, a mezőgazdasági árak, a nyersanyagárak hihetetlen nyomást gyakorolnak a mutatóra felfelé, a nyomott belső kereslet, a laza munkaerőpiac pedig lefelé húzza a béreket és az inflációt.
Szerinte ebben az évben valószínűleg a külső erők erősebbek lesznek, ezért lesz számításuk szerint átlag 3,9 százalék körüli az infláció.
A piac arra számít, hogy az olajár nem fog tovább emelkedni, a új termés belépésével a mezőgazdasági árak is kedvezőbbek lehetnek, a viszonylag nyomott belső kereslet le fogja húzni az inflációt, így a jövő év végére 3 százalék körüli inflációt el lehet érni – tette hozzá.
Simor András megjegyezte azt is, ha belső erők okoznák az inflációt, akkor a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája agresszívebb lenne, és azt mondanák, hogy már az idén év végére szeretnék a 3 százalékos inflációt elérni.
A jegybank elnöke szerint az MNB-ben relatíve látják pesszimistán a jövőt, mivel szerintük a GDP 2,6-2,7 százalékkal fog „csak” növekedni a korábban várt 3 százalék helyett.
Kifejtette: Európa jelentős országai adósságválsággal küzdenek, sok helyen költségvetési szigorítások vannak, amelyek kihatnak a magyar exportképességre. A kormány költségvetési megtakarításokat megcélzó Széll Kálmán programja és a konvergenciaprogram a belső keresletet fogja vissza, így a külső és a belső hatásoktól lassabb lesz a gazdasági növekedés – mondta Simor Andás.
Az MNB elnöke szólt arról is, hogy átdolgozták a jegybank etikai kódexét, amely szigorúbb lesz a jelenleginél.
