A lakásunkban gyakran szinte az összes értékes tárgyunk egy helyen van összegyűjtve, arról nem is beszélve, hogy maga a lakás hány évi munkánkba került. Így hát, ha nem akarjuk a sors kiszámíthatatlan tenyerébe tenni mindezt, jobb, ha ez esetben is a tudatosság útjára lépünk – úgy tűnik, ez nem úszható meg, ha értékről van szó. Segítünk, hogyan kössön megfelelő biztosítást ingó (autó, bútorok, híradástechnikai berendezések) és ingatlan (lakás, nyaraló, családi ház) vagyontárgyaira, hogy megvédje azokat egy betöréstől, tűz, víz vagy villám okozta károktól.
Először is jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az ingatlanbiztosítások mire vonatkoznak. Az alapfedezetek tűzre, robbanásra, villámcsapásra vonatkoznak, vihar-, felhőszakadás- és árvízkárok, hónyomás, jégverés, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, illetve üregbeomlás esetén nyújtanak kártérítést, de a lakásbiztosítások akkor is érvényesek, ha egy jármű, vagy egy légijármű ütközése vagy „idegen tárgy rádőlése” okozna kárt a vagyonunkban.
Magasabb biztosítási díj ellenében kiegészítő biztosításokat is köthetünk, amelyek vonatkozhatnak betörésre, lopásra, rablásra és vandalizmusra, de csőtörésre és vezetékes vízkárra éppúgy, mint üvegtörésre vagy a villámcsapás másodlagos hatásaira. Köthetünk kiegészítő baleset- vagy felelősségbiztosítást is.
Plusz díj fejében további kiegészítő szolgáltatások lehetnek: az oltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségeinek fedezése, az ideiglenes lakás költségeinek kifizetése, az elmaradt bérleti díj pótlása, vagy szigetelési hibák okozta károk megtérítése, esetleg a személyi okmányok pótlásának, a bankkártyák letiltásának, vagy a zárcsere költségeinek kifizetése.
Természetesen mindenki maga döntse el, mire köt biztosítást, , de általános tanács, hogy elsősorban azokat a nagy összegű, akár több milliós értékű vagyontárgyakat érdemes biztosítani, amelyek megsemmisülése megrendítené a háztartás költségvetését.
És hogy mit ronthatunk el? A lakásbiztosítások kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, legtöbbször alulbiztosítás miatt merül fel.
A biztosítási összeg ugyanis – azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja – egyrészt a mindenkori kártérítés abszolút felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ha mondjuk valaki egy 10 milliós lakást csak 5 millióra biztosít, akkor teljes kár esetén csak 5 millió kártérítést kaphat, de egy 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt, ezt nevezik aránylagos kártérítésnek.
Fontos még az is, hogy az épületek biztosításánál a közkeletű tévedéssel ellentétben soha nem a forgalmi értéket kell a szerződésbe foglalni, hanem az újjáépítési értéket, vagyis azt az összeget, amennyiért az adott épületet újra fel lehetne építeni. Épp ezért két, teljesen egyforma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet, ha az egyik például a Rózsadombon épült, a másik pedig egy félreeső kis faluban, de a biztosítás szempontjából mindkettőt azonos éréken kell a szerződésben szerepeltetni. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a kamatokkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb.
A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória szerint) biztosítási összegeiről. Ezek kárrendezéskor nem vonhatók össze. Fontos szempont, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a biztosítónál bejelentettek, mert csak így terjed ki rá a biztosítási fedezet. Ne feledjük a biztosítónak írásban bejelenteni, ha értékes vagyontárgyakkal gyarapodott háztartásunk, kérve arra a biztosítási fedezet kiterjesztését.
Az ingóságok biztosításánál is az újrabeszerzési értékeket kell figyelembe venni, mintha újat vásárolnánk mindenből. A leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb ember, ha arra kérik, hogy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új áron, a valóságosnál lényegesen kisebb számot mond. Ez oda vezet, hogy a kára csak töredék értéken térül meg.
Az ingóságok és az ingatlanok értékével nem csak szerződéskötéskor kell foglalkoznunk. A biztosító indexálást javasló ajánlatát (év végi értékkövetés, amikor a biztosító küld egy levelet, hogy az éves infláció mértékéhez igazodva emeljük meg a biztosítás értékét – ami persze díjemelést is magával hoz) célszerű elfogadni.
Végül a sok lényeges tudnivaló után egy triviális, amit azért szintén fontos tudni: a biztosítás az ingatlanban tartott készpénzre általában nem terjed ki!
A jövő héten folytatjuk a lakásbiztosítás témáját a praktikus tudnivalókkal: mit tegyünk, ha megtörtént a kár.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
