A blogrovat címe utal a legnagyobb felzárkózó térségi gazdaságok – Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika – angol neveinek kezdőbetűiből alkotott, gyakran alkalmazott megjelölésre, és egyben arra is, hogy a rovat nemcsak ezekre az országokra, hanem a szélesebb értelemben vett feltörekvő térségre összpontosít.
A liberális irányultságú londoni gazdasági napilap tudósítója, Kester Eddy szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Ven Csia-pao régi jó barátokként viselkedett a kínai kormányfő hétvégi budapesti látogatásán, és Orbán Viktorról “sugárzott a büszkeség” a tucatnyi megállapodás aláírása során.
A magyar kormányfőnek “a felszínen” erre meg is van az oka. Az egyezményekkel Magyarország válhat a Közép- és Kelet-Európába irányuló kínai termékek előnyben részesített kapujává, és ez munkahelyek ezreit teremtheti; a magyarok legalábbis ebben reménykednek. A Financial Times írása felidézi, hogy Orbán Viktor történelmi megállapodásnak nevezte a magyar kötvényvásárlásokra szóló kínai vállalást, Ven Csia-pao pedig ígéretet tett Kína, Magyarország és a térség “hagyományos barátságának” erősítésére.
A blogjegyzet szerzője ugyanakkor idézi Bíró Nagy Andrást, a Policy Solutions politikai elemző és kommunikációs tanácsadó intézet igazgatóját, aki szerint mindez “hatalmas fordulat Orbán és a Fidesz részéről”. Bíró Nagy András szerint Orbán Viktor és pártja tavaly nyárig még bírálta Kínát az emberi jogok miatt, és a magyar miniszterelnök csak tavaly ősszel kezdett beszélni az Ázsia és Kína felé mutató új külpolitikai irányvonalról.
A Policy Solutions vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, hogy Orbán Viktor és a Fidesz nem támogatta az előző, szocialista magyar kormány által a kínai kapcsolatok kiépítésére tett kísérleteket sem. “Akkoriban (a Fidesz) a Kínai Kommunista Párt és Magyarország ‘egykori kommunistái’ közötti kapcsolatokat hangsúlyozta” – idézi a Financial Times blogjegyzetének szerzője Bíró Nagy Andrást.
Mindazonáltal Bíró Nagy András is elismeri, hogy a látogatás gazdasági eredményei “figyelemre méltóaknak tűnnek”, különösen az egymilliárd eurós hitelkeret teremthet lehetőségeket, a kötvényvásárlásra tett kínai ígéret pedig azt jelentheti, hogy “új játékos” tölti be az “Orbán által tavaly nyáron hazaküldött IMF” szerepét.
Az írás szerint azonban az ördög a részletekben lakozik – és a gyakorlatban. Sok nyugati cég, amely megjelent Kínában, úgy találta, hogy nem olyan könnyű ott boldogulni. A kínai cégek a maguk részéről viszont könnyebbnek találják a letelepedést Magyarországon.
Ami a kínai piacon történő letelepedést illeti, úgy tűnik, hogy Magyarországon nem sokan foglalkoznak egyes külföldi beruházók kedvezőtlen tapasztalataival. “Ide tartozik a média, amelynek jelentős része manapság kormánypárti, és amely jórészt átvette a Ven-látogatással kapcsolatos hivatalos irányvonalat” – áll a Financial Times jegyzetében.
Bíró Nagy András szerint mindazonáltal ennek valószínűleg nem lesz jelentős hatása Orbán Viktor választói megítélésére. “A magyarok általában nem foglalkoznak olyan sokat a külpolitikával … Orbánnak pedig saját embereivel kell majd elfogadtatnia, hogy ez az antikommunista miniszterelnök a kommunista Kínával köt üzletet”. A Policy Solutions vezetője szerint “ez nem lesz könnyű feladat, de valószínűleg mindenki elfogadja, mivel ez sok pénzt vonz majd Magyarországra”.
