Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a kormány döntött az államadósság csökkentéséről, így egy lépésben 81 százalékról 77-re csökken a GDP-arányos államadósság mértéke, ami több mint 1340 milliárd forintos csökkenést jelent. Rogán Antal bérkompenzáció javaslatáról – amely szerint a kormány 2012-től rendeletben határozna a bruttó 300 000 forint alatt keresőkre vonatkozó béremelésről – Petschnig Mária Zita azt mondta a Táncsics Alapítvány rendezvényén, hogy ez “durva beavatkozás” a magángazdaságba, és ennek következtében “cégek fognak tönkremenni”, nőni fog a munkanélküliség.
A közgazdász a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves, 2,5 százalékos növekedéséről elmondta: egyrészt öt éve nem volt ilyen magas növekedési üteme a magyar gazdaságnak, ugyanakkor ezzel a növekedési dinamikával nem sikerült gyorsítani a felzárkózást például az eurózónához, és a régión belül is Magyarországon volt a legalacsonyabb a növekedés. Hangsúlyozta: a felzárkózáshoz az szükséges, hogy legalább 2 százalékponttal legyen nagyobb a magyar növekedés üteme annak a területnek a GDP-növekedésénél, amelyhez fel kíván zárkózni.
A gazdasági növekedésnek az ipar – ezen belül a feldolgozóipar – adott lendületet, és pozitívan járult hozzá a GDP-növekedéshez a mezőgazdaság, valamint a szállítás is. A többi ágazatban vagy továbbra is recesszió van, vagy stagnál a teljesítmény – magyarázta a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, aki hozzátette: éves szinten kissé a foglalkoztatottság is nőtt, ez ugyancsak az exportra termelő ágazatok jó teljesítményéhez kapcsolódik.
A magyar gazdaság növekedését keresleti oldalról vizsgálva elmondta: a nettó export nőtt, de a beruházások csökkentek, amely a válságból való kilábalás ellen hat, és a belső kereslet sem élénkült meg.
Petschnig Mária Zita szerint “a kiszámíthatatlanná vált” gazdasági környezetben a vállalkozások visszafogták a beruházásaikat, nem mernek “stabilan” munkaerőt felvenni, ezt bizonyítja a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése is. A “fluktuáló gazdaságpolitika”, a “bármi megtörténhet” politikája elbizonytalanította a vállalkozásokat – mondta Petschnig Mária Zita.
A közgazdáz szerint idén a külső konjunktúra valamelyest mérséklődhet, az exportdinamika kissé visszaeshet, a fogyasztásban és a beruházásokban ugyanakkor némi élénkülés lehet. Kifejtette: a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetéséből nőhet a fogyasztás, és az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások is beindulhatnak.
Petschnig Mária Zita szerint hosszabb távon gyengék a növekedési feltételek, mert azokat “maga a Széll Kálmán Terv is gyengíti a fogyasztás korlátozásán keresztül”. A közgazdász “felemásnak” nevezte azt az elképzelést, hogy a kormány a munkaerő-kínálat élénkítésén keresztül érné el a gazdaság élénkülését, mivel szerinte épp azokat szeretnék “belökni” a munkaerőpiacra, akik bizonyos esetekben egyáltalán nem alkalmasak munkavégzésre.
Bauer Tamás közgazdász az eseményen elmondta: annak, hogy minden munkaképes ember dolgozzon, közgazdaságilag csak akkor van értelme, ha munkájukkal versenyképes, eladható terméket, szolgáltatást állítanak elő a munkavállalók. Szerinte hosszú távon – évtizedes távlatban – az oktatással, szakképzéssel lehet hatni arra, hogy egyre több munkaképes ember legyen Magyarországon.
A kilátásokról úgy vélekedett: az egykulcsos adórendszer nem gyorsítja a növekedést keresleti oldalról, “mert azoknak az adózás utáni jövedelmét növeli, akiknek a hazai piacon való fogyasztása viszonylag kicsi, és azoknak nem növeli a jövedelmét, akiknek a fogyasztása a hazai piacon nagyobb”.
A kormány emellett – a béremelés előírásával – növeli az alacsony bérűek foglalkoztatásának árát, tehát csökkentik a munkájuk iránti keresletet. “Ebből nem lesz növekedés-gyorsítás, nem lesz foglalkoztatás-bővítés” – vélekedett Bauer Tamás.
