A lap szerint ez lehet jó hír is, de jelentheti azt is, hogy nem csökken, pedig néhány tényező ebbe az irányba is hathatna. A forint erősödésén azonban sem a fogyasztók, sem a gázcégek nem nyertek, kizárólag a “bankok”.
Júliustól megszűnik a gázszámlában fizetett úgynevezett importkorrekciós tényező – erősítették meg a Népszabadságnak iparági források. Így elvileg több mint három forinttal olcsóbb lehetne a köbméterenként 140 forint körüli tarifa. A kormány július 1-jétől mérsékeli a stratégiai gázkészlet mértékét is. Ám ezzel egyidejűleg ennek arányában nem mérsékelte a számlába foglalt készletezési díjat. Jelenleg köbméterenként bruttó 2,60 forintot fizetünk a stratégiai gázbiztonságért, ami így 60 fillérrel lehetne kevesebb. Az ár 2-3 százalékos csökkentésére jó alkalom lehetne július elseje, ami az úgynevezett „gázév” fordulónapja: hagyományosan ekkor szoktak „korrigálni” a gázáron.
A lap értesülése szerint július elsejétől mintegy tíz százalékkal tovább emelkedik az orosz gázimportár. Ez ezer köbméterenként 440 dollár körüli tarifát jelenthet, ami Európában továbbra is az egyik legmagasabb. A gázcégek erre hivatkozva nem is szeretnének lakossági tarifacsökkentést. Ugyanakkor a dollárért vásárló, de forintért eladó társaságok elvileg sokat kaszáltak a forint dollárhoz viszonyított nagyarányú erősödésén, ami csökkenthetné az áremelési nyomást.
A forint jelentős erősödése viszont nem várt következményekkel járt. Az év elejétől a kormány – a gázcégekkel folytatott háttértárgyalásokat követően – kimondta: a gáztarifa kialakítása során átlagosan 207 forintos dollárárfolyamra számít. Ha az árfolyam ettől eltér – azaz gyengül –, az ezzel járó kockázatot mostantól a gázcégek állják. A forint viszont mintegy tíz százalékot erősödött. Az érintett társaságok azonban – a jelek szerint egyeztetett álláspontjuk szerint – nem elégedettek. Egységes nyilatkozataik szerint az év elején olyan ügyleteket kötöttek „bankokkal”, amelyek számukra megszüntetik a 207 forintnál magasabb dollárárfolyam káros hatását. Az amerikai valuta gyengült, amin a gázipari szakértőktől kapott információink szerint a „bankok” kerestek. Becsléseik szerint több tízmilliárdot.
Habár a kabinet találhatna érveket a gázárcsökkentéshez, kormányközeli források lapunknak leszögezték: négy évig – „néhány apróbb korrekciótól eltekintve” – biztosan nem változik a lakossági gáztarifa. Ilyen szabályról az érintett energiacégek egyébként nem tudnak. Hasonló kormányzati szándékról ugyanakkor már a nyilvános Széll Kálmán Tervből is értesülhettek, de a részletek egyelőre a nyár közepi határidő közeledtével sem váltak ismertté.
Összességében kijelenthető, hogy a fent vázolt gazdasági körülmények jelenleg kedvezőek az árbefagyasztáshoz. Ha pedig az orosz importár még jelentősebben emelkedne – amire az európai atomellenes hullámban minden esély megvan –, akkor leginkább az E.ON kezében lévő gáznagykereskedő helyzete gyengülne. Ez megfelelhet az energiaszektor „visszaszerzését” zászlajára tűző kormány szándékainak, amely inkább az állami MVM-et hozná helyzetbe. Fellegi Tamás miniszter ma ennél a cégnél tart sajtótájékoztatót: a piac arra számít, hogy az MVM lesz a Mol orosz kézből kivásárolt 21 százalékának új tulajdonosa. Az oroszok egyelőre figyelik az eseményeket, de az együttműködési készség jeleként is felfogható, hogy a részben a Gazprom tulajdonában lévő Panrusgaz végül befizette a büdzsébe a rá eső válságadót.
