A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott csomag pozitív hatásai mellett az esetleg nem várt, kellemetlen következményekre hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató, például arra, hogy három év múlva megugorhat a törlesztőrészlete azoknak, akik élnek az árfolyamkorlátozás lehetőségével. A GKI MTI-nek eljuttatott véleményében kérdésesnek nevezi az árfolyamrögzítés népszerűségét, mivel az eddig rendesen fizető háztartások óvatosak lehetnek egy további hitelfelvétellel.
A 180 forintos frankárfolyam az esetek túlnyomó többségében magasabb, mint a hitelfelvételkor érvényes árfolyam, így a hiteltörlesztés a kezdetinél nagyobb terhet jelent. A jelenlegi, 220 forint körüli árfolyamhoz képest viszont több mint 20 százalékos a csökkenés. Például ha valaki 160 forintos svájcifrank-árfolyam mellett vett fel hitelt, és kezdeti törlesztőrészlete 50 ezer forint volt, akkor jelenleg 68 750 forintot fizet. A rögzített árfolyam mellett ez 56 250 forint lenne. Ugyanakkor minden hónapban 12 500 forinttal nőne az adóssága, mivel ennyi a ki nem fizetett törlesztőrészlet. Ha változatlan árfolyamot és kamatokat feltételezünk, akkor a ki nem fizetett részletek a kamatokkal együtt három év alatt megközelítik az 500 ezer forintot. Az átmeneti könnyítés után tehát – a forint akkori árfolyamától függően - nemcsak a törlesztőrészlet ugorhat meg jelentősen, de a felhalmozott adósság visszafizetését is meg kell kezdeni.
Adott esetben elképzelhető a futamidő meghosszabbítása is – már ha van még hova -, akkor ez az eszköz átmeneti könnyebbséget nyújthat egyes adósoknak, azonban csak akkor lehet hatásos, ha a következő három évben jelentősen javul az adós jövedelmi helyzete, vagy a svájci frank árfolyama legalább a rögzített szintre gyengül – figyelmeztet a GKI.
A bankok számára akkor lesz előnyös ez az eszköz, ha meggátolja a portfólió további romlását. Ennek mértékét jelenleg nehéz megbecsülni, mivel még nem ismert, kik vehetik igénybe az árfolyamrögzítést: csak a problémamentes adósok, vagy a már késedelembe esettek is.
Az állam garanciát vállal a felhalmozódó adósságra, de várhatóan nem kell tényleges kiadásokra számítania, mivel azt baj esetén feltehetőleg az adósokon fogják behajtani – írja a GKI.
A nemfizetőket szaporította a moratórium
A kilakoltatási moratórium feloldásával kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy a moratórium elrendelése politikai döntés volt, ilyen hosszú idejű fenntartása pedig senkit nem mentett meg, viszont rombolta a fizetési morált. Egyes becslések szerint minden ötödik nemfizető adós képes lett volna rendesen teljesíteni.
A Nemzeti Eszközkezelő felállítása a kormány megalakulása után egyik első bejelentése volt. Azonban az, hogy a társaság pontosan milyen forrásokból és mit csinálna, az a mai napig nem tisztázott – írja a GKI. Az eszközkezelő ugyanis nemcsak vásárolna lakásokat, hanem zöldmezős beruházásként új bérlakásokat is építene. Ennek forrása is teljesen homályos, ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter megemlítette, hogy már jövőre átadnák az új építésű ingatlanokat, ennek valószerűsége pedig a GKI szerint – figyelembe véve a vörösiszap károsultjainak lakásépítése körül tapasztalt anomáliákat – nulla.
Euróalapú hitelezés, de kinek?
Az euróalapú hitelezés újraindítását csak formálisnak nevezi a GKI, mivel a feltételként szabott, a minimálbér 15-szörösében meghatározott jövedelemkorlát idén több mint egymillió forintos havi jövedelmet jelent. Így a tiltás a gyakorlatban továbbra is fennmarad.
A támogatott lakáshitelre jogosultak köre sem tisztázott a GKI szerint. Az egyik olvasatban a korábban nem fizető adósok lennének jogosultak kamattámogatott hitelből új otthont teremteni maguknak. Ez az elképzelés jól hangzik, azonban kérdéses, mennyire lesz hatásos – írják a kutatók. A nem fizető adósok tartozása ugyanis gyakran meghaladja ingatlanuk piaci értékét, vagy megközelíti azt. Így a jelenleg nem fizetett hitel egy részének törlesztése még az ingatlan eladása esetén is fennmarad, így nem lesz forrása az önerőhöz az új lakás megszerzésekor.
Egy másik változat szerint a bajba jutott adósok lakását megvásárlók is jogosultak lehetnének kamattámogatásra. Ennek indokoltsága azonban kérdéses. Ez lökést jelenthet az ingatlanpiacnak, de tovagyűrűző hatásai várhatóan nem lesznek. Az eladók, a korábbi adósok a vételárat hitelük törlesztésére kénytelenek fordítani, így a kamattámogatott hitel nem ösztönöz további vásárlásokat, ugyanakkor a spekulációt – a piaci ár töredékéért lakásszerzést – nagyon is, azonban ez csak egy rendkívül szűk réteg számára jelent üzleti lehetőséget – hívják fel a figyelmet.
