A nemzeti fejlesztési miniszter szerint jó esély van rá, hogy az EU a jelenlegi értékei megtartásával folytassa a kohéziós politikát a következő költségvetési tervezésnél, és egyszerre érvényesítse a versenyképességi szempontokat a szolidaritás elvű célkitűzésekkel. A tagországok egységesen azon az állásponton vannak, hogy a pénzeket hatékonyabban kell felhasználni, az ellenőrzést eredményesebbé kell tenni, ám arról vita van, hogy milyen eszközökkel lehet ezt elérni – mondta.
Fellegi Tamás azzal ért egyet, hogy először az új gazdálkodási rendet kell meghatározni, majd el kell indítani az új költségvetési-pénzügyi perspektíva vitáját, és ezzel egy időben kell lefolytatni a vitát a kohéziós politikára fordítandó összegről. A nyitott kérdések közé tartozik, hogy az ágazati politikák finanszírozása miként viszonyuljon a kohéziós politikai célokhoz, forrásokhoz. Szerinte két jelentős ágazat jelentkezik költség- és forrásigénnyel: a közlekedés és az energiaszektor.
A magyar elnökség az Európai Bizottsággal együttműködve olyan erőteljes munkába kezdett, amely politikailag magasabb szintre emeli a kohéziós politikát. Ennek eredményeképpen sikerült elérni, hogy – először az EU történetében – az általános ügyek tanácsa napirendre tűzte a kohéziós politika kérdését, és a külügyminiszterekből álló általános ügyek tanácsa olyan következtetéseket fogadott el, amelyek révén a kohéziós politika fajsúlyos területté válhat az EU-ban – mondta Fellegi Tamás.
