Az elemzők különösen azt tartják aggasztónak, hogy a drágulás megjelent a feldolgozott élelmiszerek árában is. A szakértők az idén 4 százalékos vagy annál magasabb éves átlagos inflációval számolnak.
A TakarékBank Zrt. elemzője szerint úgy véli, a következő hónapokban kettős hatás érvényesülhet: a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban, ami az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak tompítani tudja, de a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai csökkenhetnek. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban.
Mindezek hatására az infláció a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék között alakulhat, majd bázishatások, az erősebb forint, és a csak lassan felépülő fogyasztás hatására az év végéig fokozatosan mérséklődhet. A magas idei bázis miatt az infláció a jövő év második felében elérheti a 3 százalékos inflációs célt, ehhez azonban huzamosabb ideig az alapkamat 6 százalékon tartása lehet szükséges – mondta Suppan Gergely. A TakarékBank előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 4 százalék, a jövő évi 3,06 százalék lehet.
A CIB Bank vezető elemzője a maginfláció emelkedését aggasztónak nevezte, véleménye szerint ez azt sugallja, hogy a külső ársokkok már kezdenek beépülni a fogyasztói árakba. Barta György szerint az éves átlagos infláció az idén 4,4 százalék lehet, jövőre pedig a 3 százalékos jegybanki célérték közelében alakulhat.
Az elemző mindehhez változatlan, 6 százalékos kamatszinttel számol az év hátralévő részében. Véleménye szerint az inflációs adat fényében egyre valószínűtlenebbnek tűnik a kamatcsökkentés lehetősége az idén. Erre legfeljebb akkor kerülhetne sor, ha a forint jelentősen tovább erősödne, de az elemző erre sem lát lehetőséget. Kamatemelésre sincs szükség, mivel a belső kereslet rendkívül gyenge és a hitelezés sem tudott még beindulni. Ha a következő hónapokban is ilyen mértékű felfelé mutató kockázatok lesznek az inflációban, akkor a jegybanknak lépnie kell – mondta.
