Egykori SZDSZ-es közgazdák véleményéből merít Orbán, amikor azt mondja, hogy az adórendszerünk segítségével érjük utol a fejlett uniós országokat – mondta az fn.hu-nak Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja.
Orbán Viktor a napokban azt mondta: amíg ő a miniszterelnök, addig Magyarország nem csatlakozik az adóharmonizáció kezdeményezéséhez. Az eurózóna tagországai – a közös valuta problémáit látva – az eddiginél mélyebb integrációban kezdtek gondolkodni, amelynek része lenne az adóharmonizáció – azaz az adórendszerek egységessé tétele. (Egyelőre még csak a társasági adókulcsok harmonizációjáról lenne szó, de mint a miniszterelnök is mondta: minden nagy út egy első lépéssel kezdődik.)
Orbán Viktor úgy vélte: a fejlett nyugati országok utolérésére két eszközünk van: többet kell dolgoznunk és jobb kell legyen az adórendszerünk.
Róna szerint óriásit téved a miniszterelnök, amikor az adórendszert tekinti a felzárkózás egyik fő kulcsának, és ezzel ugyanezt mondja, mint az SZDSZ-közeli közgazdák harsogtak éveken át. Ez az elgondolás már kudarcot vallott, ezt jó lenni abbahagyni – mondta Róna. A közgazda szerint az adókedvezmény azzal az összeggel egyenlő, amellyel a tőkét kompenzálni kell azért, hogy az itteni környezetben kisebb hatékonysággal fektessen be. Az adókedvezményekkel tehát nem a versenyképességünket növeljük, hanem éppen tartósítjuk a lemaradásunkat.
Ez nem a felzárkózás útja, az adókedvezményeknek, a kevesebb beszedett adónak negatív társadalmi-fejlettségbeli következményei vannak. Magyarország legfontosabb versenyképességi hátránya nem az adórendszer, hanem a képzetlenség – mondta Róna.
Mint ismert, a Fidesz-kormány csak az szja átalakításával mintegy 500 milliárd forint bevételről mondott le a tavalyi adórendszerhez képest, azt részben versenyképességi indokokkal magyarázva (a munkát terhelő adók, járulékok csökkentése a bérköltség csökkenése miatt valóban kedvező lehet a vállalatoknak – persze csak akkor, ha ténylegesen csökken a munkavállalóik által fizetett adó összege, ami az új magyar egykulcsos rendszernél messze nem minden munkavállalónál történik így).
A Kóka János-féle törvényileg elfogadott (de hatályba nem lépett) adócsökkentéshez (kvázi egykulcsos adóhoz) képest pedig 310 milliárddal kevesebb az idén várható szja-bevétel a Költségvetési Tanács korábbi számításai szerint. A Kóka-féle adócsökkentés „csak” 190 milliárd forinttal rövidítette volna meg az államkasszát. (Kóka János egyébként üdvözölte a Fidesz-féle egykulcsos adó bevezetését, és a rendszerváltás óta eltelt idő legelőremutatóbb gazdaságpolitikai lépésének nevezte.) A Fidesz-féle szja-csökkentés paradox módon ráadásul magasabb adókat jelent az alacsony és közepes jövedelmű, családi kedvezményt érvényesíteni nem képes munkavállalóknak, az adójóváírás csökkentése miatt.
A társasági adó kedvezményes (10 százalékos) kulcsának kiterjesztése tavaly 60 milliárd, idén pedig (tavalyhoz képest) további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent. 2013-tól egykulcsos, 10 százalékos társasági adó lesz, ami akkor 152 milliárd forinttal csökkenti majd a büdzsé bevételeit (ugyancsak a Költségvetési Tanács korábbi számításai szerint).
