A tavalyi négy százalék körüli globális növekedési ütem az idén 3,4 százalék lehet csupán – vélik a Coface szakértői. Az okok közé sorolják a magánszektor adósságcsökkentésének, a megszorító költségvetési politikák európai térnyerésének, az alapanyagárak valószínűsíthető emelkedésének, valamint a világkereskedelem lassulásának együttes hatását.
A válság nagy nyertesei a fejlődő országok lesznek, amelyek stabil növekedése az idén is folytatódik, bár a dinamika némileg lassul: 2010-ben a növekedés még 6,7 százalék volt, idén 6,2 százalékra várják a szakértők a Coface-nál.
Ám szemben az euróövezettel, ahol a magánszféra eladósodottsága államadósság kockázatot eredményezett, a feltörekvő gazdaságokat nem húzza vissza ilyen teher. Persze a feltörekvők sem immunisak a magánszektor eladósodottságával szemben.
A fejlett és a fejlődő országok kockázata közötti olló szűkülését egyébként trendfordulónak ítélik. Ez a fejlődők teljesítményének stabilitásával, valamint azzal áll összefüggésben, hogy vállalkozásaik a válság idején is fizetőképesek maradtak.
Tavaly több ország kockázata csökkent, mint amennyié nőtt, ez arra utal, hogy nem kell tartani úgynevezett dupla W recessziótól. Magyarország kimaradt a tavalyi besorolás-változtatásból, továbbra is A4-es a minősítése, ami a hét kategória közül még a 4 legjobb befektetési szintet jelentőn belül van, igaz annak az alja.
Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázat azzal áll összefüggésben, hogy mint fejlődő ország képes-e csatlakozni ahhoz a csoporthoz, amely közelít a fejlettekhez mind megítélésben, mind kockázatban, mind gazdasági teljesítményben.
Ebből a szempontból is nagyon fontosak lesznek a várva várt februári kormányzati reform-bejelentések, amelyek megmutathatják, sikerül-e a magyar gazdaságnak is olyan pályára állnia, amely csökkenti a leszakadást – olvasható az elemzésben.
