A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására alakult pénzintézet hétfőn kiadott jelentése szerint a bank működési területéhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 4,2 százalék lesz.
A bank szerint a vártnál erőteljesebb növekedés a vezető euróövezeti országokban, valamint az amerikai költségvetési és pénzügypolitikai ösztönző programok várhatóan jelentősen felhajtják a közép- és délkelet-európai, valamint a balti térség gazdaságainak termékei iránti külső keresletet.
Az EBRD előrejelzésében – a térség egészéhez hasonlóan – javította a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát is. A bank az előző, októberi becslésben szereplő 1,7 százalék helyett most 2,0 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár 2011-ben.
A régióról összeállított új, hétfőn közölt helyzetértékelés Magyarországról szóló fejezetében az EBRD azt írta, hogy a magyar gazdaság tavaly is csak “szerény” ütemben nőtt, és ehhez képest az idén “marginális” gyorsulás várható. A térség egészéhez hasonlóan a fő hajtóerő az export, mivel a belső kereslet csak csekély mértékben járul hozzá a növekedéshez, ahogy az a kiskereskedelmi, hitelfolyósítási és munkanélküliségi folyamatokból is kitűnik.
A magyar kormány – jóllehet elkötelezte magát az EU túlzottdeficit-eljárása alapján kijelölt hiánycélok teljesítése mellett – mindeddig “ódzkodott bármilyen széles körű kiadási oldali konszolidációtól” – áll a hétfői EBRD-jelentésben.
A bank szerint “számos elemző” megkérdőjelezi a válságadók fenntarthatóságát, és ezeket az adókat egyes befektetők diszkriminatívnak tekintik.
A hiteles középtávú stratégia hiánya, valamint a “bizalomgyengítő intézkedések”, köztük azok, amelyeket a kormány “a magánnyugdíjalapok ellen” hozott, “elkezdték nyugtalanítani a befektetőket”, és a magyar szuverén adósosztályzatot most már mindhárom nagy hitelminősítőnél mindössze egyetlen fokozat választja el a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategóriától – áll az EBRD elemzésében. A pénzintézet szerint “további felfordulást okozhat a kötvénypiacon” a kormány és a jegybank közötti feszültség.
