Orbán Viktor egyebek mellett azt mondta: kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú, hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. De még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak – tette hozzá.
Az elemzők szerint ebben ugyan nem volt meglepetés, de az pozitív, hogy ezt a miniszterelnök újra megerősítette. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője megjegyezte, egyelőre nem tudni, hogy más területeket is érint-e az intézkedés, de azt reméli, ennél átfogóbb átalakítások jönnek.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a nyilatkozatot nem lehet számszerűsíteni, de ha ezeken az alapokon határozzák meg a februárban bejelentendő strukturális reformokat, radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése. Az is kiderülhet, alaptalan, hogy Magyarország a hitelminősítő intézeteknél a bóvli kategória szélén helyezkedik el.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint tárgyszerűen értékelt a miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy az euró bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben, és reálisan fogalmazott a forint árfolyamával kapcsolatban is.
Orbán Viktor az interjúban azt mondta: meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel ellentétes a háztartások, illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke.
Kondrát Zsolt ezt a kijelentést úgy értékelte, hogy a kormányfő szerint nem jó a gyenge forint, ezért erőltetett kamatcsökkentéssel sem kell számolni. Az árfolyammal kapcsolatos kijelentéseket az elemző pozitívnak nevezte, úgy vélte, fontos lenne, ha a kormány meg tudná mondani, pontosan mikor vezetik ki a különadókat.
Az elemzők vegyesen ítélték meg a kormányfő azon kijelentését, miszerint vissza akarják fizetni az IMF-kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van, ezzel is csökkentve az adósságot.
Kondrát Zsolt és Török Zoltán szerint csak óvatosan lehet hozzányúlni a nemzetközi devizatartalékokhoz, mert ez a finanszírozás biztonsága szempontjából nagyon fontos. Ha csökkentik, az mérsékli ugyan a bruttó adósságát az országnak, de növelheti sérülékenységét.
Suppan Gergely ezzel szemben úgy vélte, hogy nem fokozza a sérülékenységet a tartalékok csökkentése, ugyanakkor refinanszírozási kényszer nélkül, automatikusan mérsékli az adósságot.
Az elemzők elmondták, hogy a nyilvánosságra került interjúra a piacok nem reagáltak érdemben, a szakértők úgy vélték, hogy majd, ha a részletek is ismertté válnak, akkor lehet jelentősebb reakciókra számítani.
A szakértők kiemelték a kommunikáció fontosságát. Kondrát Zsolt úgy fogalmazott, hogy fontos lenne, ha más gazdaságpolitikai döntéshozók is ezzel összhangban fogalmaznák meg nyilatkozataikat.
