Jan Krzyszfof Bielecki, a miniszterelnök tanácsadója a Rzeczpospolita napilapban úgy fogalmazott, a megállapodás nem változtat az Eurostat statisztikáin, de lehetőséget biztosít arra, hogy Lengyelország saját elszámolási rendszere szerint alacsonyabb hiányt mérhessen.
Marcin Mrowiec, a Bank Pekao vezető elemzője a Bloombergnek elmondta: “Magyarország döntése megkongatta a vészharangot. A Bizottság vélhetően azt gondolja, a jelenlegi szabályozás, amely annyira elbátortalanítólag hatott a nyugdíjreformot végrehajtó országokra, még jobban elrettentheti azokat, akik még meg sem próbálták átalakítani nyugdíjrendszerüket”.
Az 1999 óta a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe utalt összeg elérheti a 211 milliárd zloty-t (52,383 milliárd euró) is, ami a lengyel államadósság harmadával egyenlő. Jacek Rostowski, pénzügyminiszter számításai szerint az államadósság akár a bruttó hazai termék 40 százalékára is csökkenhet, amennyiben nem számítják bele a nyugdíjalapok által kezelt pénzeket.
Korábban, a lengyel gazdasági miniszter, Waldemar Pawlak javaslatot tett a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztására annak érdekében, hogy az államadósság ne nőjön az EU-s mechanizmusok elindítási küszöbszintjének számító 60 százalék fölé. A lengyel GDP-arányos államadósság az EU számítási módszertana szerint idén elérheti a 55,4 százalékot. Ez a lengyel metódus szerint 53,2 százalék.
Rostowski nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyes tételeket kivonjanak a lengyel adósságszámítási eljárás hatálya alól, miközben csökkentik a saját magukra rótt deficitplafont. A Rzeczpospolitának nyilatkozva elmondta ugyanakkor, hogy “ésszerű” lenne megvárni a Bizottság javaslatának pontosítását, mielőtt döntést hoznának a kérdésben. Végleges döntés 2011 közepére várható.
A nyugdíjrendszer “államosításáról” bővebben ide kattintva olvashat.