Ha csökken a járulékot fizetők száma, s ezzel együtt nő a nyugdíjra jogosultak száma, akkor változatlan járulékszint és változatlan átlagnyugdíj mellett az állami nyugdíjrendszert nem lehet egyensúlyban tartani – figyelmeztetett Lamboy Judit, a CIB lakossági üzletágának vezetője. Hozzátette, hogy 10 év múlva a Ratkó gyerekek nyugdíjba vonulnak, azaz 160 ezren érik el a nyugdíjkorhatárt, a tavalyi 105 ezerrel szemben.
A nyugdíjrendszer másik alapvető problémája, hogy Magyarországon minden harmadik adózó csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot, ami azt jelenti, hogy ez a réteg a teljes járulékösszegnek csak a 12 százalékát fizeti, így 2,5 millió járulékfizető tart el 3 millió nyugdíjast.
A CIB lakossági üzletágának vezetője szerint a magyar nyugdíjrendszer hármas szorításban vergődik: alacsony a járulékot fizetők száma, relatíve magas az eltartottak száma, s mindezt súlyosbítja, hogy “demográfiai cunami” fenyeget a Ratkó-generáció nyugdíjba vonulásával.
Egy minimálbért fizető (például magánvállalkozó) 31 600 forint havi nyugdíjra, egy 300 ezer bruttót kereső (185 500 forint nettó mellett) 122 700 forint nyugdíjra számíthat.
Ha az első példában szereplő 30 évesen havi 10 ezret tesz félre bankbetétben, majd később az adómentes összeget tartós befektetési számlára, ezután az önkéntes nyugdíjpénztárba végül a nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz) fizeti, akkor 65-80 éves kora között havi 53 ezerrel egészítheti ki nyugdíját, s összesen 8,2 milliót élhet fel.
A CIB szakértői havi 300 ezres bruttó jövedelmet keresőnél havi 20 ezer bruttó megtakarítással számoltak, aki aztán havi 82 ezerrel egészítheti ki nyugdíjas éveit, s összesen 12,6 millió forinttal gazdálkodhat.
AJÁNLOTT LINKEK:
