Hiába emelte 25 bázisponttal az alapkamatot a jegybank Monetáris Tanácsa hétfőn, a forint mégis érdemben gyengült, a délelőtti 279-ről estére a 283-as szintig.
A forint nem gyengült jobban a zlotynál, az ok alapvetően a piacok erős pesszimizmusa – mondta lapunknak Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. Ha a Monetáris Tanácsnak az volt a célja, hogy a forint erőtlenedését megállítsa, nem érték el a kívánt hatást – mondta az elemző. A Moody’s ígérete szerint átgondolja novemberben Magyarország minősítését. Ha leminősíti Magyarországot, az tovább gyengítheti a forintot – tette hozzá.
Az elemző kifejtette: a kamatemelés ugyan indokolható a Monetáris Tanács által kifejtettekkel, de valójában nem lett volna rá szükség, s nem lenne szükség egy újabb kamatemelési ciklus indítására sem. (A Monetáris Tanács közleménye szerint “az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség”.)
Kovács Mátyás szerint a kamatemelés politikai üzenetet hordoz, a jegybank nemcsak a jegybanktörvény átalakítása, hanem a kormány más intézkedési miatt is üzen. Tény, hogy a jegybank és a kormány közötti küzdelem újabb fordulataként a Monetáris Tanács közleményét követően a jegybank honlapján megjelent Simornak a nemzetgazdasági miniszterhez, és a számvevőszéki bizottság elnökéhez írt tiltakozó levele is. A levelekre a jegybank hétfői sajtótájékoztatóján fölhívták az újságírók figyelmét is.
Más elemzők azonban megértőbbek a jegybank döntésével. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont este közleményt adott ki arról, hogy indokolatlan az alapkamat emelése, mivel a gazdasági folyamatok nem támasztják alá. 2010-ben Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, és 2011-re várható 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális – érvel a minisztérium.
Ha valóban politikai üzenetről lenne szó, akkor az drága lenne, amit a forinthiteleseknek, illetve az alacsonyabb gazdasági növekedéssel mindannyiunknak kellene megfizetni.
