Szokatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatón ismerteti véleményét a költségvetési törvény tervezetéről, de mivel a büdzsé összeállításakor a kabinet – törvényi kötelezettségét megszegve – nem egyeztetett a jegybankkal, erre kényszerülünk – vezette be az MNB rendhagyó sajtótájékoztatóját Simon András szóvivő.
Több szigort!
Idén a strukturális deficit (a hiánynak az része, amely a gazdaság hosszú távú trendvonalán is jelentkezne) a GDP 2,5 százaléka, ami nemzetközi összevetésben is jó teljesítményt jelent; a mutató lehetőséget adna arra, hogy fenntartható fiskális pályára álljon a magyar gazdaság – mondta Simor András. A jegybankelnök szomorúságára ezzel szemben a büdzsé tervezete a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányításával 2 százalékpontos lökést ad a strukturális deficitnek, amely így 4,5 százalékosra romlik.
A büdzséterv az egyszeri bevételeknek (pl. válságadók) köszönhetően mind kiadási, mind pedig bevételi oldalán konzervatív, és a jegybank számításai szerint a jövő évi deficit mindössze a GDP 2,5 százaléka lesz a kabinet által tervezett csaknem 3 százalékos hiány helyett – mondta Simor András.
Az MNB ugyanakkor úgy véli, hogy a tervezett konzerválja az előző évek sokat szidott költségvetéseinek szerkezetét, kiadási oldalán semmiféle érdemi átrendezés nincsen. A jegybankelnök a sajtótájékoztatón ismét sürgette, hogy a kiadási oldal radikális átrendezésével, csökkentésével dinamizálja a kormány a gazdaságot.
Két bizonytalansági tényező
Nem tudni, hogy mekkora lesz a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők aránya – ezt nevezte a jövő évi költségvetés tervezetében a legnagyobb bizonytalanságnak az MNB elnöke. A kormány kommunikációjában 90 százalékot emleget, a költségvetés 20 százalékos visszalépési aránnyal számol – nem mindegy, melyik jön be, mert a visszalépők „viszik magukkal” eddigi megtakarításaikat az államkasszába. Simor András arra is elhívta a figyelmet, hogy a jegybank közgazdászai szerint a visszalépők megtakarításait abban az évben kell elszámolni, amelyikben a visszalépés történik, vagyis a kormánynak nincs módja ara, hogy jelentős visszalépési aránynál a visszalépők megtakarítását több évre elosztva, több év hiányát csökkentse.
A jegybankelnök – sokakhoz hasonlóan – bizonytalansági tényezőnek nevezte, hogy átmenetinek mondott intézkedésekből származó bevételekből tartós adócsökkentést finanszíroz a kabinet. A válságadókról szólva úgy vélekedett: azok versenytorzítók, csökkentik a növekedést, és ha tartósan fennmaradnak, egyszerűen adóátrendezést jelentenek.
Nem gyorsít a csomag
Az szja-csökkenés pozitív hatásai ellenére a büdzséterv egésze nem generál hosszú távú gazdasági növekedést – közölte Simor András, aki szerint a beruházásokat és a munkavállalást jobban ösztönző adórendszerre volna szükség.
A büdzsétervben szereplő intézkedések növelik az inflációt: a különadók áthárítása 0,3 százalékponttal, a jövedékiadó-emelés 0,1 százalékponttal növeli az árszínvonal-emelkedés mértékét, míg az szja-csökkentés is minden bizonnyal árfelhajtó hatású lesz – mondta Simor András.
Az MNB egyelőre nem számszerűsítette a jövő évre általa várt inflációt, a kabinet 3,5 százalékos inflációs prognózisára utalva csak annyit jegyzett meg a központi bank kiadványa, hogy az MNB „minden rendelkezésre álló eszközzel elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél teljesítése mellett”.
A kormány középtávú prognózisában a következő négy évben 3-4 százalék közötti inflációra számít. Kérdésre válaszolva Simor András sajnálkozását fejezte ki azért, hogy a kabinet nem tartja képesnek az MNB-t az inflációs cél elérésére.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a sajtótájékoztatón a kormány és a jegybank makrogazdasági prognózisai közötti különbséget azzal magyarázta, hogy míg a kormány 2015-ig 400 ezer új munkahely megteremtésével számol, addig ez a szám a jegybank szerint legfeljebb 100 ezer lehet – így a gazdasági növekedés és az állami adóbevételekre vonatkozó előrejelzés is távol kerülhet egymástól.
Szijjártó: Simor sértődött
Simor András jegybankelnököt a kormánnyal szembeni komoly sértődöttség vezérli – így reagált Szijjártó Péter az MNB-elnök által csütörtökön elmondottakra a távirati iroda tudósítása szerint. A miniszterelnök szóvivője újságíróknak leszögezte: a kormánytól senki ne várjon megszorításokat, a kabinet intézkedéseivel az arányos közteherviselésre, a munkahelyteremtésre és a növekedésre összpontosít.
Szijjártó Péter azt mondta: Simor András a költségvetési szférában meghatározott 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra.
