Október közepére végre eljuthatunk oda, ahol májusban kellett volna tartani – fogalmazott lapunknak egy hazai banki szakember, arra utalva, hogy a legújabb céldátum szerint ezúttal végre a kormány elé kerülhet a nemzeti eszközkezelő társaság (net) alapkoncepciója. Vagyis az a dokumentum, amely legalább nagy vonalakban kijelöli az állami adósmentés főbb irányait. E tervezet – bő öt hónappal a választási győzelem és négy hónappal a 29 pontos akcióterv bejelentése után – nem sok konkrétumot tartalmaz, de legalább nevesíti azt az ügyfélkört, amelynek problémájával a hamarosan felálló állami intézmény egyáltalán foglalkozni óhajt, illetve képes.
Matolcsy Györgynek és tárcájának mentségére legyen mondva, a bedőlt hitelesek összetett problémájának a kezelése nem egyszerű, és természetesen nem is az egyetlen ügy, amelyre a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az utóbbi hónapokban megoldást kellett keresnie. Az is igaz viszont, hogy maga Matolcsy, illetve a kormány és a Fidesz vezetésének más tagjai sem könnyítették meg a tárca munkáját. Minden egyes megszólalás, amely a devizahitelesek állami megsegítésére vonatkozott, mérhető módon rontotta a törlesztési hajlandóságot – ahogyan lebegtették a net-et, úgy kerekedett még terjedelmesebbé a rossz adósok problémája.
Most annyit lehet tudni, hogy az állami adósmentés az MFB segítségével történik, s a forint- és devizahitelekben ülőkre egyaránt vonatkozhat. Ám csak akkor, ha lakáshitelről van szó (autó- és áruhitelek, fogyasztási kölcsönök kizárva), illetve amennyiben valóban a lakhatás forog kockán, nem pedig egy ingatlanbefektetés sikere. Az alapvető tételeket tehát lefektették, innentől kezdve „csak” a részleteket és a megvalósítás mikéntjét kell kidolgozni. Nem lényegi, de azért érdekes kérdés, hogy mindez kinek a dolga lenne. A Figyelő úgy tudja, Orbán Viktor miniszterelnök – látva az adósmentő intézmény vártnál döcögősebb előkészítését – az alapkoncepció leszállítása után kiveszi Matolcsy hatásköréből a feladatot, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz delegálja azt. A kormánydöntést követően tehát valószínűsíthető, hogy a projekt felelőse már Fellegi Tamás lesz. Így neki kell majd precízen felmérnie, hogy az adósoknak mégis mekkora köréről, pontosan milyen nagyságrendű problémáról, mennyi adófizetői pénzről van szó.
A Figyelő információi szerint kevés pénzből, keveseknek nyújthat majd megoldást a net, számukra is csak végső menedéket, nem pedig vonzó alternatívát kínálva. Előfordulhat ugyanis, hogy a konstrukción mindenki bukik majd. A bank azért, mert az eszközkezelő nyilvánvalóan csak csökkentett áron veszi át az érintett portfóliót, a hitelintézet tehát elbukja az eredetileg kihelyezett összeg egy részét (igaz, ezt amúgy is elbukná). Az adós azért, mert bár kénytelen megválni tulajdonától, valamennyi bérleti díjat mindenképpen fizetnie kell majd, és még akár kisebb lakásba vagy házba is költöztethetik, ha eredeti hajléka túl tágas az államilag előírt kritériumok szerint. Végül pedig veszíthetnek azok is, akik rendesen törlesztik a hitelüket, vagy történetesen nem is verték magukat adósságba. Adójuk révén ők is finanszírozzák majd az elkerülhetetlen adósmentést.
(A Figyelő legfrissebb, csütörtökön megjelenő számában olvashat további részleteket a netről. Megtudhatja többek között, hogy hol és hogyan lehetett sikeresen eszközkezelő társaságokat működtetni, és miként változott pontosan Kósa Lajos és Rogán Antal nyolc pontja.)
