A magyar lakosság, miként szinte az egész fejlett világ, újra megtakarít. Az adósság világszerte szitokszó lett, mindenki óvatosabb, a folyó jövedelmekből mindenütt többet tesznek félre, makrogazdasági megfogalmazással: világszerte magasabb szinten stabilizálódik a megtakarítás.
Ha a kormányzati terveknek megfelelően Magyarországon még a személyi jövedelemadó terhelése is csökken, a háztartások még több pénzből gazdálkodhatnak, ilyenkor pedig biztosan még többet tesznek félre. Ez sem magyar sajátosság, a világon mindenütt, amikor van egy érdemi jövedelmi változás, ahhoz csak fokozottan alkalmazkodnak a családok. Vagyis, ha csökken a jövedelem, akkor a háztartások fogyasztást simítanak, így kevesebbet tudnak megtakarítani. Amikor pedig nő az elkölthető jövedelem, a fogyasztás nem ugrik meg ennek megfelelően, hanem nő a megtakarítás. Igen ám, de hova áramoljanak aktuálisan a megtakarítások?
Ki a betétből, be az alapba
A magyar befektetők továbbra is nagyon konzervatívak, nem szeretik a kiszámíthatatlan befektetéseket, ezért döntően bankbetétben, bombabiztos állampapírokban és alacsony ingadozású befektetési jegyekben tartják a pénzüket. Csak éppen a biztonságnak ára van, ez pedig a mérsékeltebb hozam.
Vannak persze áldott időszakok, ilyen volt a 2008 második felére, 2009-re jellemző időszak, amikor mérsékelt infláció mellett, azt jóval meghaladó hozamot fizettek a biztos befektetések is, mert a pénzügyi szektor sorban állt a lakosság forintjaiért, és ezért hajlandó volt prémiumot is fizetni. Mára már régen vége a Kánaánnak, azaz a két számjegyű, akciós betétkamatoknak. A 4-5 százalékos „normál” betéti kamatok kevésbé attraktívak, ennél többet pedig csak akkor fizetnek a bankok, ha egyéb fronton is kapnak valamit, például az ügyfél hozzájuk irányítja fizetését, rajta keresztül fizeti közüzemi számláit, vagy éppen érdemi kártyamozgást vállal be. Az alacsonyabb kamatok miatt azután nem is maradt el a befektetői reakció.
Fél év alatt 274 milliárd forinttal (7560 milliárd forintra) csökkent a lakossági betétállomány és 453 milliárd forinttal (3130 milliárd forintra) nőtt a befektetési jegyek állománya.
Csalóka és racionális okok
Miért vándorol a pénz a betétekből a befektetési jegyekbe? Jó döntés-e most átcsoportosítani? Igen is, meg nem is. Egyrészt az összehasonlítás csalóka, mert a betétekről a bankokban a fiókban dolgozó munkatársak előremutató, míg a befektetési alapokról visszatekintő hozamot tudnak kommunikálni.
Vagyis miközben el tudják mondani az aktuális betétajánlatról, hogy fél évre (éves szinten) 4,5 százalékot fog fizetni a bank, addig a népszerű pénzpiaci vagy kötvényalapokról csak a múltat lehet kommunikálni, ezek pedig szebb számok, a pénzpiaci alapok 5-7 százalékot, a kötvényalapok 10-12 százalékot hoztak az elmúlt egy évben. A múlt persze megtévesztő, hiszen a jövőre nem jelent garanciát, sőt, olykor kódolja a gyengébb teljesítményt.
Az immár leesett betéti kamatok a pénzpiaci alapok hozamkilátásait is mélybe vitték, a kamatcsökkenések idején jól kereső kötvényalapok pedig bizonyára rosszul hoznak akkor, ha kamatemelés lesz a közeljövőben. Vannak azonban racionális okai is a befektetési jegyek legújabb kori népszerűségének.
Például az, hogy az adózási környezetük kedvezőbbé vált. Részben azért, mert más, eddig privilegizált hosszú távú befektetésnek elveszett a versenyelőnyt jelentő adókedvezménye, részben azért, mert kedvezően változott a jegyek örökölhetősége, de mindenekelőtt azért, mert a tartós befektetési szerződés bevezetésével a befektetési alapokkal elért árfolyamnyereség 20 százalékos adója is kikerülhető.
Tőkevédett termékek
Az alapok tehát vonzóbbá váltak, de milyen alapot érdemes keresni. A magyar befektető továbbra is óvatos, defenzív és kockázatkerülő maradt, vagyis leginkább a pénzpiaci alapokban hisz, de ezeknek most igencsak mérsékelt a hozamkilátása.
Ha valóban lesz kamatemelés, akkor persze jó döntés lehet pénzpiaci alapban kibekkelni addig az időt és magasabb kamatok mellett lekötni a pénzünket! Az igazán nagy kockázatot tartalmazó termékeket nem veszi meg a magyar magánember, az alapkezelők már nem is nagyon próbálkoznak a tiszta részvényalapok propagálásával.
A nagyobb kockázatot, ugyanakkor nagyobb hozamlehetőséget tartalmazó termékek így szinte kizárólag tőkevédett alapok. Vagyis legfeljebb úgy merészkednek a magyar befektetők valamely kockázatosabb piacra, például a nyersanyagok világába vagy egy fejlődő ország részvénypiacára, ha abban biztosak lehetnek, hogy a tőkéből nem veszíthetnek. Sokféle innovatív termék érhető el ezen a piacon is, csakhogy a tőkevédett alapok hozamlehetőségei is mérséklődtek. Mindez nem független a hazai betéti kamatok csökkenésétől.
Számtan
Hiszen hogyan is néz ki egy tőkevédett alap? Az alapkezelő azt ígéri, hogy amennyiben a befektető három évre rábízza a pénzét, akkor azt nominális értékben biztosan megőrzi, ám amennyiben a kiválasztott célpiac jól teljesít, extrahozam is elérhető. A fajtagazdagság bámulatos, vannak biztos hozamot is ígérő, illetve a futamidő alatt többször is biztosan hozamot fizető alapok is. Mindezt úgy éri el az alapkezelő (nézzünk ezúttal egy tőkevédelmet ígérő alapot!), hogy annyi pénzt mindig bankbetétbe tesz, amely a futamidő végére kitermeli a száz százalékot, a maradék pénzből pedig valami izgalmas opciót vesz egy londoni bankháztól.
Ha 10 százalék a betéti kamat, akkor egy hároméves terméknél elég a befektetők pénzének 75 százalékát lekötni a tőkevédelemhez, a maradék 25 százalékból pedig lehet „játszani”. Ha azonban csak 5 százalék a hozamszint, akkor az összegyűjtött pénz 86 százalékát kell előre lekötnie az alapkezelőnek, hogy kitermelje a tőkevédelmet.
Vagyis a kisebb betéti kamatszint, kisebb nyerési lehetőséget jelent a tőkevédett alapoknál is. és ez csak a forint, még nem is beszéltünk az euróban kialakított termékekről (az euró kamatszintje sokkal mélyebb). Ráadásul amióta sokan megégtek a különböző strukturált termékekkel, a londoni házak némelyike nem is szívesen épít ilyen termékeket.
konkrét tippek
1) Prémium Államkötvény, 2013/J
Az inflációkövető magyar államkötvények legújabb sorozata a megelőző évi inflációt 3 százalékponttal meghaladó kamatot ígér. A termék bankoknál és brókercégeknél nem, csak közvetlenül a Magyar Államkincstártól vásárolható meg, de tartós befektetési számlára is helyezhető.
2) Erste Forint Aktív Betét
Aki vállalja, hogy a banknak csoportos beszedési megbízást ad vagy intenzíven használja bankkártyáját, hat hónapos időszakra akár 7 százalékos éves kamatot is elérhet. Ehhez fél év alatt legalább 24 tranzakció szükséges, amelyek legalább 240 ezer forint összértékűek.
3) K&H tőkevédett alapok
A K&H rengeteg tőkevédett alappal van piacon. A prémium vagyonvédett portfólió alap érdekes új megközelítéssel nem egy betétből és egy opcióból áll össze, hanem egy algoritmusos tőkevédelmet ad. Az alapkezelő részvényekbe, kötvényekbe, pénzpiaci eszközökbe fektet, ezek között a vagyonkezelő döntése alapján mozog, de minden naptári évre van egy „védelmi szint”. A bank kiemelt ügyfelei számára elérhető a dupla visszapillantó megközelítésű alap, amelyben 100 százalékos tőkevédelem mellett a befektető megkapja egy nemzetközi részvénykosár futamidő alatti növekményét. Mégpedig úgy, hogy az induló érték a futamidő első négy hónapjának első napján vett kosárértékek közül a legalacsonyabb, míg a záró érték az utolsó négy hónap utolsó tőzsdenapjának kosárértékei közül a legmagasabb.
4) RFV-kötvény
Nincs még a piacon, de az Equilor Zrt. már propagálja a tőzsdén jegyzett energetikai cég, az RFV Zrt. vállalati kötvényeit. A később a tőzsdére is bevezetni kívánt vállalati kötvények ugyan kockázatosabbak, mint az államkötvények, de aki szívesen bevesz a portfóliójába ilyen papírokat is, az magasabb hozamígéretre is számíthat. Az előzetes tervek szerint 300-350 bázispontos kamatfelárral, akár 9,5 százalék is lehet a hároméves papírok hozamígérete.
