A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a jegybank elnöke levelet írt az EU központi szerveihez és azt kifogásolta, hogy kétmillió forintra csökkentették fizetését. A lap szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy az Európai Bizottság magyarázatot kért a kormánytól közigazgatási bérplafonról.
Simor András állítólag azt is szóvá tette, hogy a Magyar Fejlesztési Bankra és a Magyar Exporthitel Biztosítóra nem vonatkozik a korlátozás – írja a Magyar Nemzet. A lap érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán tagadták, hogy Simor az Európai Bizottsághoz fordult, de arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy az Európai Központi Banknak írt-e levelet.
Szakértők szerint peres eljárás indulhat Magyarország ellen, igaz, a brüsszeli megkeresésben csak halvány utalás szerepel a kérdés jogi útra tereléséről. Lóránt Károly közgazdász szerint “labancmentalitás”, ha Simor valóban az EU-hoz fordult fizetése miatt. A szakember szerint a jegybankelnök fizetésébe nem szólhat bele az Európai Unió – írja a Magyar Nemzet.
Az Európai Bizottság hétfőn levélben kért további információkat a közigazgatásban bevezetett magyar bérplafonról. A Népszabadság egy hónapja írt arról, hogy miután az Európai Központi Bank megfogalmazta jogi véleményét a magyar jegybanktörvény módosításáról, az Európai Bizottság vizsgálni kezdte, hogy az MNB-ről szóló törvény megfelel-e az uniós szerződésnek.
