A k+f tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya nemzetközi tapasztalatok szerint az iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti – ismerteti a Deloitte közleményében Kövesdy Attila, a tanácsadó cég adóosztályának vezetője.
Ez az arány akár Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok azonban gyakran csupán a töredékét használják ki a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is.
Ennek oka a szakértő szerint az lehet, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet kutatás-fejlesztésnek.
A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatás-fejlesztési tevékenységek azonosításához; egy 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás is a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.
Bagdi Lajos, a Deloitte adóosztályának menedzsere szerint a sokféle hazai kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény közül az egyik legkevésbé ismert lehetőség, hogy a kifejezetten k+f tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe a vállalatoknál, egészen a társasági adó 70 százalékáig.
Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. A Deloitte szakértője kiemeli: ez a régióban egyedülálló szabályozás minden olyan vállalat számára előnyös lehet, amely szoftverfejlesztőket foglalkoztat – az IT-szektorban tevékenykedő hazai cégek jelentős része pedig éppen ilyen feltörekvő kis- és középvállalat.
