A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a PPP-konstrukciós, előkészítés alatt álló fejlesztés leállítását javasolta az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma és a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak a tárca PPP-felügyeletért felelős államtitkára azt mondta, hogy a közelmúltban kötött szerződésekre jellemző az ellenőrizetlen üzemeltetés, a megfelelő biztosítékok hiánya és a nemzetközi átlagot meghaladó ár. Hegmanné Nemes Sára közölte, a tárca valamennyi már elkészült, folyamatban levő és előkészítés alatt álló beruházást megvizsgál.
Az államtitkár három olyan esetet is említett, ahol gyors beavatkozás szükséges az elhibázott ppp-modell miatt. Ilyen a gödöllői egyetem mintegy 6 milliárdos beruházása, a Műszaki Egyetem két épülete és a SOTE kollégiuma, ahol félkész állapotnál derültek ki a problémák.
Csak az autópályás PPP-beruházások évente 100 milliárdba kerülnek az államnak, harminc év alatt ez már 3 ezer milliárdot jelent. Ez már olyan összeg, amelynek a sorsát mindenképpen kezelni kell – mondta az államtitkár, aki Pannon PPP-konstrukcióként jellemezte az ellenőrzött beruházásokat, amelyek egyáltalán nem követték a Nyugat-Európában jól működő modelleket.
Az államtitkár szerint a máshol bevett gyakorlattal ellentétben a magánbefektető szinte semmilyen kockázatot nem vállalt, így abból gyakorlatilag mindent a magyar államnak kellett viselnie. A magasabb kockázat ellenére nemhogy olcsóbban, hanem a nyugat-európai mintákhoz képest többszörös áron valósultak meg itthon a beruházások.
