Bankoknál az adó a módosított mérlegfőösszeg 0,45 százaléka, a biztosítóknál pedig a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél jellegük szerint a kamateredmény, a nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjed.
A pénzügyi szervezeteknek az idén két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük a különadót a gazdasági miniszter által benyújtott törvénycsomag szerint.
Felröppent a hír, hogy a nagyobb bankokkal megszakadtak a kormány tárgyalásai a különadóról. A Reuters brit hírügynökséggel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt közölte, hogy pénteken a jelentősebb magyarországi bankok visszavonták küldöttségük tárgyalási mandátumát a bankadóról szóló tárgyalásokon.
Hírügynökségi információk szerint a nagyobb külföldi érdekeltségű pénzintézetek úgy nyilatkoztak: nem vonultak ki a kormánnyal a bankadóról folyó tárgyalásokról, csak azt kérték a kabinettől, hogy a további tárgyalásokat halasszák el, és az után folytassák, hogy az IMF és az EU küldöttsége elvégzi a Magyarországgal érvényben lévő hitelmegállapodás felülvizsgálatát.
A felülvizsgálat során a banki különadó kérdése mindenképpen felmerül a kormány és a nemzetközi szervezetek tárgyalásain. A magyarországi jelentősebb külföldi tulajdonú bankok szeretnék, ha a banki adóról szóló alkufolyamatba bevonnák az IMF képviselőit is.
A bankszövetséget hétfőig nem nyilatkozik a tárgyalásokról.
Azóta, hogy a biztosítók közölték a kormány képviselőivel: a szektor 20 milliárd forintnál több különadót nem tud vállalni, a biztosítók képviselői nem tárgyaltak.
A kormány már az idén 200 milliárd forintot akar beszedni banki különadóként a pénzintézeti szektor szereplőitől. A bankoktól 120 milliárdot, a biztosítóktól 36 milliárdot, a pénzügyi szféra többi vállalkozásától további 30 milliárd forintot várnak, ehhez jön az idei költségvetésben már szereplő 13,6 milliárd forint hitelintézeti járadék (ezt az OTP és az FHB fizeti), így jön ki a 200 milliárd.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a 200 milliárdos összeg „kőbevésett” szám, nem módosítható. Az elvonás mértéke a miniszter szerint is brutális, a magyar GDP 0,7 százaléka, de ez szükséges a 3,8 százalékos hiánycél teljesítéséhez.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) csütörtökön kinevezett új elnöke pénteken az MTI-nek azt mondta: a rendelkezésre álló információk alapján még nem lehet megítélni, hogy a bankadó milyen hatással lesz a pénzügyi rendszer stabilitására, a társadalmi felelősségvállalásból azonban a pénzügyi felügyeletnek és a közvetítőrendszernek is ki kell vennie a részét. Az elvonás mértékéről a felügyeleti elnök szerint lehet beszélni, és érdemes az európai gyakorlatot is megvizsgálni.
Szász Károly úgy vélekedett, hogy a bankadó nagyságának mérlegelésekor figyelembe kell venni a többi kormányzati intézkedést is, mert azok gazdaságélénkítő hatása pozitív üzenet a pénzügyi közvetítő rendszer számára. Azáltal pedig, ha a Nemzeti Eszközkezelő Társaság kivásárolja a jelzáloggal terhelt beragadt követeléseket, tartalékot szabadíthatnak fel a bankok, ami által javulhat az eredményességük.
