Gazdaság

Jobb lesz-e a banki ügyfeleknek?

A magyar bankok indokolatlanul magas jövedelmezőséggel működtek, ügyfeleikre túlzott terheket hárítottak, ezért az állam jogosan szed be most tőlük extra adókat – szól a bankadót igazoló állítás. Mindez igaz, már csak az a kérdés, hogy a különadó javít-e a bankrendszer minőségén, segíti, vagy éppen nehezíti az ügyfelek életét?

Az állam biztosan vétett szabályozói hibákat a bankrendszer megregulázásában. Segített a bankoknak, hogy azok nyeresége meghaladja a normális szintet, a Gazdasági Versenyhivatal nem lépett fel az ellen, hogy a bankok mekkora átutalási díjakat kérnek el, ahhoz képest, hogy ők a VIBER-en, Giro-n keresztül mit fizetnek.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete túl későn reagált a devizahitelek elvtelen átárazására, amely miatt a bankok nem, csak jó ügyfeleik fizettek a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek helyett. Sőt, éppen a jelenlegi kormányerő vezette be úgy a forintalapú lakáshitelek kamattámogatását, hogy a segítség nem feltétlenül a családoknál, hanem a bankoknál csapódott le. A tervezett adónak a jogi megítélése is érdekes lesz, megállhatja-e a helyét egy olyan adó, amelyhez a gazdasági szereplő nem tudtak alkalmazkodni, utólag nem szokás adót kivetni.

Az állam egyes részei bizonyos feladatokat nem láttak el, tökéletlenek voltak, hozzá nem értők, kitaláltak egy kezdeményezést, de nem gondolták át kellően. A bankok pedig törvényesen működtek, adott szabályozás mellett elérték a maximális hasznot. Sajnos az a megoldás, hogy a bankok működjenek továbbra is a magas nyereséggel, csak az állam azt vegye el, legfeljebb rövid távú célokat szolgál. Segít a költségvetési lyukakat betömni, de nem segít alacsonyabb jövedelmezőségű, az ügyfeleket, lakosságot és vállalatokat kedvezőbb áron kiszolgáló bankrendszert létrehozni.

Most azonban nem a versenyszabályozás erősítése, a torzulások kiszűrése volt a fontos, hanem a pénz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik