Határozottan versenyképesek lettek a forintalapú lakossági hiteltermékek, a korábban egyeduralkodó devizahitelekkel szemben. Miközben volt időszak, amikor gyakorlatilag minden új lakáshitel, illetve új gépjárműhitel devizaalapú volt, immár egyre több banknál a forintalapú termékek értékesítése beelőzte a devizaalapúakat.
Mi kellett ehhez a változáshoz? Alapvetően a jegybanki alapkamat meredek zuhanása, illetve segítettek bizonyos szabályozói változtatások is.
Zuhanó alapkamat
Magyarországon a jegybanki alapkamat intenzíven és tartósan zuhant az elmúlt egy évben, cikkünk írásakor már csak 5,25 százalék. Mindez elősegítette, hogy a forinthitelek kamatai is lefelé induljanak és megközelítsék az euró-, illetve svájcifrank-alapú hitelek kamatszintjét. Kétféle, külön-külön is elfogadható értelmezése van ma a jegybanki alapkamat és a lakossági forintkamatok viszonyának. Az egyik szerint a bankok dicséretes rugalmassággal reagálnak a zuhanásra, a másik szerint a gonosz bankok aszimmetrikus viszonyukat kihasználva (Orbán Viktor szavaival oroszlánszerződéseik alapján) kifejezetten lassan reagálnak, és vonakodnak a környezet javulását ügyfélelőnyre váltani, vagyis igencsak húzódoznak kamatokat csökkenteni.
Az igazság az, hogy az éles versenyben az új hitelszerződéseknél már viszonylag lementek a bankok a kamataikkal, ugyanakkor a korábbi ügyfelek, a már meglevő szerződéseik alapján lassabban kapják meg a kamatcsökkentések előnyeit. Olyan ez, mint a telefontársaságok vagy a kábeltévé-hálózatok gyakorlata. Ha már ügyfél vagy, bosszankodva követheted, hogy az új kliensek sokkal kedvezőbb csomagokat kapnak alapból, mint te a tízéves hűséged jutalmaként. Akinek van energiája, az persze válthat a telefontársaságok között, egy hitelt azonban nehezebb otthagyni, lecserélni.
Új hitelek
Az új hiteltermékeknél mindenesetre igen gyors a kamatkövetés. Van olyan bank, amelyik hetente hirdetményt publikál, pár nappal később pedig már hatályos az új, mérsékeltebb kamat. Egy-egy kamatcsökkentés 10-14 nap alatt megjelenhet az új hitelek kamataiban. Bár továbbra is a legkedvezőbb ajánlatok svájcifrank-, illetve euróalapúak, de az a 150-200 bázispont THM- (teljes hiteldíjmutató) -előny, amit egy devizahitel tud, már nagyon elgondolkodtató. A
Az ügyfelek ugyanis kezdik megismerni (2008 októberében, 2009 márciusában sokan tanulhattak a saját kárukon) az árfolyamkockázat fogalmát. A világban ismét recsegnek-ropognak a fejlődő gazdaságok, naponta jön valamilyen rossz gazdasági hír Dél-Európából, amint az elmúlt napokban éppen tapasztalni is lehetett.
Kockázatok
Igen ám, óvatoskodnak sokan a forinthitelekkel szemben, ha azonban a forint gyengül, akkor nem csak az árfolyamkockázat jelentkezik. Ilyenkor ugyanúgy az állampapír-piaci hozamok is elszállhatnak, a jegybank pedig ismét alapkamatot emelhet. Sőt ha esetleg ezek nem is következnek be, ki védi meg a hitelfelvevőket a bankok önkéntes kamatemeléseitől? Fontos tudni, hogy bár a kamat újbóli emelkedése természetesen mindig benne van a pakliban, az idei évtől a bankok közös önmérséklete (magatartási kódex), illetve a lakossági hitelezésről elfogadott törvény garanciákat is jelent.
Az ügyfél számára kedvezőbb változást nem kell indokolni, vagyis a jegybanki alapkamatokat követve mindig csökkentheti a bank a hitelkamatokat, ugyanakkor fordítva belép a kamat önkéntes megváltoztatásait limitáló szabályrendszer, illetve a szimmetria elv. Amelyik bank korábban gyorsan követte az alapkamat csökkentését, az az alapkamat esetleges emelkedésénél is gyorsan reagálhat, de az egyirányú utca már megszűnt, vagyis az már nem működik, hogy a bankok csak a számukra kedvezőtlen változásokra mozduljanak.
Gyakorlatok
Az új hitelek értékesítésénél kifejezetten erős a verseny a piacon. Az az amúgy elfogadható gyakorlat, amikor a bank egy ismert referenciakamat, elsősorban a BUBOR-hoz kötve csak félévente hirdet hitelkamatokat (általában a hátrahagyott időszak BUBOR-átlagához képest) erős verseny idején nem lehet versenyképes. Ez az – amúgy hangsúlyozottan korrekt metódus – a régi hiteleknél használható, de amelyik bank így akar új hitelt eladni, biztosan hoppon marad. Mert bizonyos időszakokban sokkal kedvezőbb ajánlatok lesznek a piacon, s akkor a kutya sem fog a lassan reagáló banktól hitelt felvenni.
Más esetekben ugyan mindenkinek az ő hitele kell, csak ekkor a banknak veszteséges az üzlet. A rugalmatlansággal ma már nem lehet megélni. A rugalmas metódus ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bankok naponta, vagy hetente valóban megváltoztatják a kondícióikat, ezt sem lenne könnyű követni. Általában a megoldás vegyes, hivatalosan ritka, például féléves a felülvizsgálat, de vannak kivételek, és a kivételt jelentő okok között ott lehet például az alapkamat-változás. Ez egy jó kombináció, kellő rugalmasság mellett is viszonylag stabilabbak maradnak a konstrukciók.
A bankok is a forinthiteleket tolják
Ami szembetűnő: a lakossági devizahitelezésben korábban élenjáró közepes bankok is átálltak a forintra. Van persze a legtöbb banknál termék ilyen is, olyan is, ám a marketingkampányok, a fióknál dolgozó kollégák kommunikációja most inkább a forinthitelek felé tereli a klienseket.
Banki forrásaink szerint a személyi, fogyasztási hiteleknél, áruhiteleknél erős, sőt sokszor százszázalékos a forinttúlsúly, a lakáshiteleknél van még igazi verseny a két devizanem között, végül egyedül az autóhiteleknél még mindig tartja magát a devizahitel.
Ráadásul a szabályosan hitelező bankok nemcsak arra bazírozhatnak, hogy az ügyfelek azért keresik a forinthiteleket, mert ők vagy ismerőseik korábban sokan megégtek a devizahiteleikkel, a törlesztőrészlet hirtelen és nagyarányú emelkedésével. A forinthiteleknek vannak egyéb előnyei is. A bankok sokkal tovább engedhetik az ügyfeleket nyújtózni, az ügyfelek pedig kihasználhatják a hosszabb takarót.
Ennek két aspektusa van, egyrészt a forinthiteleknél nagyobb lehet a loan to value érték, vagyis az ingatlan becsült értékének nagyobb hányada hitelezhető, másrészt nagyobb az ügyfelek terhelhetősége is, vagyis a kliens jövedelméhez képest több hitelt tud felvenni, ha forintban teszi és nem devizában.
