A biztos közölte, hogy nem csupán az euróövezet országaira, hanem a saját pénzükkel fizető tagállamokra is ki kellene terjeszteni az olyan tervezett intézkedések hatályát, amelyek eleve visszarettentenek mindenkit hatalmas költségvetési hiányok felhalmozásától, a görög eladósodáshoz hasonló válsághelyzetek előidézésétől.
Rehn szerint ilyen elrettentő eszköz lehetne, hogy megvonják a kohéziós – felzárkóztatási – pénzeket az olyan tagállamoktól, amelyek rendre megsértik az úgynevezett stabilitási paktum előírásait, így túllépik a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány megengedett mértékét.
Az EU-biztos szerint a további válságok megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt, de emellett ki kell dolgozni válságkezelő eszközrendszert is, amelyet alkalmazni lehet, ha már előállt a kényszerhelyzet.
A bajba került tagállamok pénzügyi megsegítésének a feltételeit azonban úgy kell megállapítani, hogy azok távolról se legyenek vonzóak, és az országok minden erővel igyekezzenek eleve elkerülni az ilyen helyzetet.
Rehn elképzelése szerint az “európai dimenziót” be kellene építeni a nemzeti költségvetésekbe, vagyis a tagállamoknak jobban össze kellene hangolniuk egymással saját költségvetésük megtervezését, érvényesíteniük kellene azokban az összeurópai gazdaságpolitikai terveket.
