Palócz Éva hozzátette, hogy a hitelfelvétel a növekedés fontos forrása, ezért a hitelek elapadása jelentősen akadályozhatja a növekedési ambíciókkal bíró társaságok fejlődését. A vállalatok számára az export a legfontosabb kitörési pont, ezért a kivitel támogatása a jövőben is segítheti a növekedni vágyó vállalatok lehetőségeit – hangsúlyozta.
A Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány a Commerzbank támogatásával készítette el legújabb felmérését, amelyben azt vizsgálta, hogy a 2003 és 2007 között folyamatosan működő vállalatok eredményei mögött milyen, az átlagtól eltérő vállalati teljesítmények húzódnak meg, és ezek milyen pénzügyi jellemzőkkel hozhatók összefüggésbe.
A magyarországi vállalatok csaknem felének – 47,8 százalékának – már a válság előtt csökkent a nettó árbevétele, miközben a cégek 47,6 százaléka növekedést könyvelhetett el, ezen belül 4,5 százalék pedig több mint tízszeres növekedést mutatott.
A vizsgált több mint 63 ezer vállalat eredményeiből kiderül: a cégek egyharmada jelentős, további 20 százaléka pedig rendkívül dinamikus növekedést tudott felmutatni. Utóbbi csoportba tartozik az a 4,5 százaléknyi (több mint 2800 vállalat), amely több mint tízszeresére növelte teljesítményét – ismertette Palócz Éva. A kiemelkedően növekvő vállalatok nagy része kis- és középvállalkozás, de vannak példák a nagyvállalatok körében is.
Hozzáfűzte: a kiemelkedően növekvő vállalatok expanziójának fő hajtóereje valamennyi vállalati méretkategóriában az exportteljesítmény volt, így azok a vállalatok tudtak magas növekedést felmutatni, amelyek jelentősen bővítették kivitelüket. Kiemelte, hogy az ágazati különbségek ellenére minden – még a legrosszabb helyzetben lévő ágazatokban is található legalább 10-15 százaléknyi vállalat, amely 2003 és 2007 között különösen dinamikus növekedésre volt képes.
A vállalatok növekedését általában a hitelfelvétel útján megvalósított beruházások teremtették meg, ami átmenetileg rontotta a jövedelmezőséget – mondta a vezérigazgató.
2003-ban a kiemelkedően növekvő vállalatok egy főre eső bérköltsége még minden méretkategóriában elmaradt az átlagtól, 2007-re ugyanakkor már túlszárnyalták azt. Ezeknél a vállalatoknál a vizsgált időszakban az átlagosnál lényegesen nagyobb létszámnövekedés következett be.
A nettó árbevételüket kiemelkedően növelni képes vállalatok személyi költségei a nettó árbevétel arányában jelentősen csökkentek, míg a zsugorodó-stagnáló vállalatok esetében ennek ellenkezője figyelhető meg – húzta alá Palócz Éva.
Palócz Éva hangsúlyozta: kutatásuk egyik fő célja az volt, hogy árnyalják azokat a megállapításokat, amelyek a magyar vállalatokról általában szólnak, és rámutassanak arra, hogy az átlagosan szerény eredmények mögött nagyon eltérő vállalati teljesítmények húzódnak meg.
