Tavaly összességében 3 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma, de ezen belül a negyedik negyedévben 5-6 százalék volt a mínusz. Nem egyértelmű, hogy megállt-e már a fogyasztás csökkenése, vagy további csökkenésre lehet számítani, mondta a keddi sajtótájékoztatón a Gfk Hungária igazgatója, Kozák Ákos.
Annyit lehet tudni, hogy az idei első negyedévben stagnál a fogyasztói bizalmi index, és a vásárlói hajlandóság a tavaly novemberi mélypont, decemberi kisebb felfutás után idén a korábbiakhoz képest alacsony szinten van.
Min spórolunk leginkább?
A magyarok legelőször a ruházaton és az utazáson spórolnak, de a tavalyi évben már az élelmiszer, a háztartási vegyi áru, valamint egyes szolgáltatások igénybevétele is bekerült sorba, mondta el a keddi sajtótájékoztatón Dörnyei Otília, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója. Az élelmiszerrel kapcsolatban azt is megjegyezte, fele részben tényleges csökkenést tapasztaltak, fele részben pedig inkább a fogyasztás racionalizálást.
A fix költségek viszont, amilyen a rezsi, vagy a hiteltörlesztés növekedtek – ennek kigazdálkodásához is muszáj volt máson takarékoskodni.
Nem csökkent az állateledelek forgalma, vagyis a kedvencek nem sínylették meg a válságot.
Megváltozott fogyasztói szokások
A válság többféle irányban változtatta meg a magyarok fogyasztási szokásait, alkalmazkodtak. Tavaly első félévben először a vásárlások mennyiségét fogták vissza, ami a második félévben is folytatódott, plusz elfordultak az olcsóbb termékek irányába. Emellett azért továbbra is volt igény a közepes, és magasabb árfekvésű termékekre is, mondta Dörnyei Otília.
Hogy ne csábuljanak el, kevesebbszer csinálnak nagybevásárlást, és inkább a kisüzleteket részesítik előnyben. Másrészt ha a nagyobb üzlethez utazni kéne, akkor is inkább helyben vásárolnak.
Sokat mond, hogy tavaly a termékek már 30 százalékát akciósan vásároltuk, de annyiban nem új keletű a jelenség, hogy a vásárlások 28 százalékát már tavalyelőtt is a promóciós termékek tették ki. Leginkább a kávévásárlásra jellemző az akciós termékek felkutatása, 44 százalékos, legkevésbé a teára, 28 százalékos aránnyal, az élelmiszervásárlás pedig éppen az átlagot hozza. A vegyi áruknál az egy évvel korábbinál egy százalékkal többet, 42 százaléknyi akciózott termékvásárlást mértek. Már a vásárlók fele keresi tudatosan az akciós termékeket.
Kisebb kosár, otthoni praktikák
A kosárérték csökkent, mert a lakosság több mint fele kevesebbet vásárolt egy-egy alkalommal, mint korábban. A vásárlások összetétele is megváltozott, a főzéshez használt alapanyagok forgalma stagnált, vagy emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy többen állnak a tűzhely mögé. Az biztos, hogy a házon kívüli étkezések aránya lecsökkent, kevesebb a mással kiváltható hideg italok fogyasztása, és leves porból sem fogy annyi, mint korábban.
Úgy tűnik továbbá, hogy a főzésen kívül más házi praktikák is előkerültek, olyanok, amikkel egyes szolgáltatások igénybevételét lehet mellőzni, vagy elodázni. Ha elromlik valami, akkor inkább szóba került a javítás, mint egy új termék vásárlása.
Hozzászokunk a spóroláshoz?
Kozák Attila szerint nem elképzelhetetlen, hogy azok, akik a válság hatására kénytelenek lettek spórolni, a későbbiekben, amikor már emelkednek a jövedelmeik, továbbra is jobban meg fogják nézni, mire, mennyit költenek.
Akár pozitívan is lehet értékelni, hogy a magyarok mostanában több időt töltenek otthon, kevesebbet a plázákban, maguk állítanak elő bizonyos dolgokat, racionálisabbá tették a fogyasztásukat, kevésbé pazarolnak. Dörnyei Otília legalábbis azt mondta a tájékoztatón, hogy jellemzően a túlfogyasztást építettük le. Kevésbé fordul elő, hogy például telitömjük a kamrát, aztán meg kidobunk dolgokat, ha nem használtuk fel. Az fn.hu rákérdezett, vajon van-e még ezen a téren tartalék, mire Kozák András azt válaszolta, szerinte már nem valószínű, hogy van.
A tavalyi évben a hipermarketek forgalma összességében stagnált, valószínűleg azért, mert az akciós forgalom kompenzált náluk. A diszkontok és szupermarketek forgalma nőtt, míg a kisboltok forgalma stagnált, illetve csökkent.
