Van tere a kamatcsökkenésnek
Miközben az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán gyakorlatilag nulla kamatot ad a rövid távú állampapírokra, és rendkívül alacsonyak a bankbetétek kamatai is, Magyarországon még bőven van tere a kamatcsökkentésnek. Ha folytatódhat a Magyar Nemzeti Bank 25-50 bázispontos kamatcsökkentésekből álló sorozata, akkor további tőke vándorolhat a kötvénypiacról a részvénypiacra. A bankok ugyanis már nem gyűjtenek remek akciós kamatokkal betéteket, az állam sem kínál extrafelárat az állampapírjai után. Sok befektetőnek újra eszébe juthat a tőzsde!
Kisebb recesszió
A magyar gazdaság talán túl van már a legintenzívebb visszaesésen, 2009-ben a negyedik negyedév már javulást hozott a második és a harmadik negyedévhez képest. A legrosszabb, 7 százalékos visszaesést prognosztizáló forgatókönyveknél valamivel kedvezőbb, a 6 százalékot alig meghaladó recessziót szenvedtünk csak el. Sajnos azonban amennyiben az eurózóna válsága folytatódik, akkor a legfőbb felvevőpiacaink nehézségei itthon is hatni fognak.
Nagyobb infláció
Különös világban élünk, a legújabb közgazdasági újdonság szerint örülni kell a vártnál nagyobb inflációnak. Az ugyanis a kereslet élénküléséről, a mély depresszió enyhüléséről ad tanúbizonyságot. Magyarországon januárban az elemzők 5,7-5,8 százalékos inflációt vártak, a tényadat 6,4 százalék lett. A várakozásokat jóval meghaladó érték pozitív olvasata szerint megindulhat a növekedés.
Fordulat a munkanélküliségben
A válság Magyarországon is gyorsan emelkedő, és ezzel 10 százalék fölé jutó munkanélküliséget hozott. Ugyanakkor pozitívum, hogy az utolsó közölt adat szerint már nem nőtt az állástalanok aránya. Sajnos az elemzők szerint még nem értük el a plafont és egyelőre nem látni, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondjaként leírt alacsony foglalkoztatás mitől indulhatna felfelé.
Igaz, mielőtt nagyon elbíznánk magukat, azért fontos reálisan látni. A néhány pozitív gondolat után is érdemes leszögezni, hogy az IMF szigorú kontrollja mellett „gúzsba kötve táncol” a magyar gazdaság, és bár a nemzetközi elemzők figyelme a mediterrán térség felé fordult, Magyarország még mindig az élbolyban szerepel a leginkább sérülékeny uniós tagállamok listáin. Ráadásul az esetlegesen pozitív hazai fundamentumoknál hangsúlyozottan fontosabb tényező a nemzetközi tőkepiacok mozgása. Ott pedig viharfelhők gyülekeznek.
