A világ tőkepiacai mintha keresnék az irányt. Az elmúlt két hónapban már nem szárnyaltak úgy, mint a 2009 márciusa és decembere közötti időszakban, igaz az elbizonytalanodás és a kisebb besszhullám még nem jelentett sehol sem érdemi esést. Ha a legfontosabb globális befolyásoló tényezőket nézzük, súlyos helyzet alakulhat ki. Milyen trendek erősíthetik fel a bessz esélyét?
Disznók
Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország – az országok angol nevének első betűit összeolvasva pigs, azaz a disznók. Az euróövezetben, különösen néhány dél-európai országban kifejezetten negatívak a kilátások. Ha hozzátesszük, hogy az Egyesült Királyság és Írország is súlyos válságban van, akkor csak Franciaország és Németország tartja magát a fontosabb uniós államok közül. A korábbi nagy gazdaságélénkítés nyomán súlyos költségvetési hiányok maradtak, több helyen megkérdőjelezhető módszerekkel igyekeztek enyhíteni a krízist és az európai gazdaságok trükközései, illetve az eladhatatlan görög és spanyol állampapírok miatt érdemi eurógyengülés fenyeget.
Dollárerősödés
Az euró és az inkább euróhoz kötött devizák dollárral szembeni gyengülése alapvetően kedvező hír is lehetne. Hiszen az európai gazdaságok növekvő versenyképessége javíthatja az európai exportőrök teljesítményét. Mindez így van, és fundamentálisan valóban kedvező a dollár erősödése. Csakhogy a globális részvénypiacokon a dollárerősödésnek van egy nagyon nagy veszélye. Amíg korábban elsősorban a japán jen, addig újabban a zéróközeli dollárkamatok miatt a dollár lett az úgynevezett carry trade deviza. Vagyis egyes befektetők előszeretettel adósodnak el dollárban és fektetnek be ebből más tőkepiacokon. Újabban azt tapasztalni, hogy amikor drágul a dollár, a fejlődő piacok, de sokszor az európai nagyobb piacok is esnek. A carry traderek ugyanis kénytelenek eladni, mert a dollár drágulásával a pozícióik finanszírozása is drágul.
Túlárazottság
Már igen régóta, gyakorlatilag 2009 nyara óta folyamatos téma a részvénypiaci elemzésekben, hogy a világ tőkepiacai túlárazottak. Tavaly 50-60 százalékkal emelkedtek a részvénypiacok, ez a szám még akkor is igen magas, ha előtte ugyanekkora esést szenvedtek el. Nehéz pontosan belőni, hogy mi a fundamentálisan helyes árazás, de a jelen világban kisebb a kereslet, nagyobb a munkanélküliség, sokkal kevesebb a hitel, mint három éve.
Nem tűnik indokoltnak, hogy az árak mégsem alacsonyabbak. A nagy globális gazdaság-élénkítés révén ugyanis rengeteg pénz áramlott a világgazdaságba, és ahelyett, hogy a tőke elérte volna a célját, azaz hitelként eljutott volna a vállalatokhoz, ez a sok tőke hamar lecsapódott az eszközárakban. Részvényekben, kötvényekben, árupiaci eszközökben. A nagy likviditás hajtotta felfelé az eszközárakat, de azok túllendültek a reális szinten, egyre több elemzőt, kormányt, jegybankot foglalkoztat, hogy ismét buborék alakult ki.
Kamatemelés
Amiképpen a részvénypiaci áremelkedést az alacsony kamatok nagyban segítették, úgy természetesen, ha a kamatok emelkednek majd, az visszavetheti a részvénypiaci árakat, mert ilyenkor vonzóbb lesz a ma még biztos amerikai államkötvény, pénz vándorolhat a részvénypiacról a kötvénypiacra. Kínában már kamatot is emeltek, ami jól jelzi, hogy mindenütt a gazdaságok hűtése várható, különben tovább nőnek a buborékok.
Az e szempontból legfontosabb amerikai kamatalakulást immár nem látják olyan egységesen a szakemberek, mint két hónapja. 2009 decemberében ugyanis szinte egységesen vélték az elemzők, hogy 2010 második felében már növekedhet az amerikai gazdaság, kamatemeléssel lehet majd hűteni az inflációt.
Immár egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek szerint egyáltalán nem jön el a gazdasági növekedés, hanem éppen hogy egy újabb recessziós hullámra lehet számítani. Akárhogyan is lesz, mindkét forgatókönyv a részvénypiaci óvatosságot táplálja. Vagyis erősebb gazdasági növekedésnél megindulhat a kamatemelési hullám. Gyengébb gazdasági növekedés pedig a kisebb kereslet, az újabb recesszió miatt ártana a vállalatoknak. Tőzsdei lökést a további kamatcsökkentés, vagy a további friss tőke jelentene, csak éppen a nulláról már nincs hová kamatot csökkenteni, Újabb állami tőkeinjekciókat pedig már nagyon nehezen „köhögnének ki” a teljesen eladósodott államok.
A pénzmennyiség
A tőzsdei árak emelkedését a rettentően sok friss tőke okozta. Újabb tőkék nem várhatók, de valamiképpen ki kell szívni a piacra engedett új forrásokat is. Márpedig ha kevesebb lesz a pénz, szintén eshetnek az árak. Az államilag megsegített bankok elsősorban úgy maradhattak talpon, hogy újonnan nyomtatott pénzt kaptak.
Nyilván a nyomtatást csak részben és bizonyos esetekben csak képletesen kell érteni, de valóban frissen teremtett pénzről van szó, amikor a jegybankok vagy a kormányok részvényeket vesznek egy-egy bankban (államosítanak), vagy a bankok lesajnált eszközeit, például a jelzálogleveleket hajlandók megvásárolni. Ha azonban nyugalom van a piacokon, akkor az államok visszavonulót fújnak, vagy eladják a megvásárolt banki papírokat, vagy más módon szűkítik a pénzmennyiséget. Ez mindenképpen keresletcsökkentő hatású és áreséshez vezethet.
Obama-csomag
Egyelőre inkább csak a banki részvényeket érintette Barack Obama amerikai elnök tervezett bankszigorító csomagja. A tervezett korlátozásoknak azonban sok kereslet-visszaszorító eleme is van. Ha a csomag átmegy, a bankok nehezebben gründolhatnak majd magas kockázatot is vállaló alapokat, nehezebben vásárolhatnak közvetlenül eszközöket, óvatosabbá válnak, ezzel pedig csökken a globális kereslet az eszközök iránt.
Ellenvélemények
Az esésnek bizony jó esélye van, de nem szabad azért elhallgatni azokat a tényezőket sem, amely még engedi egy kicsit a lufifújást. Mindenekelőtt az alacsony kamatkörnyezet segít fújni a lufit. Ma nagyon alacsonyak a kamatok. A banki termékek, a fejlett országok állampapírjai az inflációt sem hozzák, ezért vonzóbbak az árfolyam-emelkedésre is képes papírok. További kamatcsökkentés ugyan már nem lehetséges, de az alacsony kamat önmagában is segíti a tőzsdei fellendülést.
A keletkező új megtakarításokról dönteni kell, és alacsony kamatkörnyezetben ezek szívesen mennek a tőzsde felé. A régi megtakarításoknak pedig azért lehet szerepük, mert fokozatosan járnak le a befektetőknél a kötvénypiaci megtakarítások, ezek közül nagyobb arány vándorolhat a részvénypiac felé. A befektetők egy jelentős része ugyan tudja, hogy globális buborékfújás zajlik, de amíg nincsen egy határozott jel a trendfordulóra, például egy amerikai kamatemelés, addig szívesen utaznak a befektetők az irreális magasságok felé.
