Sajnos az infláció felett hatszázalékos hozamot csak akkor kínál egy megbízható adósnak számító állam, ha óriási a nemzetközi bizalmatlanság, amikor csak rettentő felárakkal lehet nemzetközi kölcsönökhöz jutni.
2008 októberében, 2009 márciusában ilyen veszélyes időszakok uralkodtak, így értelmes döntés lehetett az ÁKK részéről a magyar magánszemélyeknek 600 pontos reálhozamot kínálni a forrásokért. Aztán szép lassan megváltozott a környezet, és az inflációkövető kötvény csodabefektetéssé értékelődött fel. Ilyen biztosra vehető extrahozamokhoz, „ingyenpénzhez” régen lehetett Magyarországon jutni, talán akkor, amikor még a bérsorbanállók napokig sátoroztak egy-egy tutinak ígérkező részvényjegyzés előtt a bankfiókok bejáratánál.
Ez az időszak elmúlt, és bár az állam már korábban megígérte, hogy továbbra is lesz a piacon változó kamatozású, inflációkövető értékpapír, az új Prémium sorozatot (a 2013/I jelűt) már csak 3 százalékos felárral bocsátották ki. Ez is vonzó lehet, hiszen, ha a következő három év várható inflációiból indulunk ki, akkor a 8,6, majd a 7, illetve a 6 százalékos hozam magasabb, mint a hároméves referenciahozam adta 7 százalék. De azért mindenképpen rossz érzése lehet annak, aki lemaradt az első körről, hiszen pontosan tudja, hogy a korábban ébredő befektetőtársak bruttó 3 százalékkal, kamatadó levonása után nettó 2,4 százalékkal több kamatot kapnak ugyanazon értékpapír után.
A nagy érdeklődésen felbuzdulva az ÁKK a 40 milliárd forintos keretösszeget, 50 milliárd forintra növelte, amúgy a kamatfizetés, a kamat mértékének kiszámolása és a hároméves futamidő nem változott.
