Ha tartós befektetési szerződést (TBSZ) kötünk, majd a TBSZ-számlán tartjuk a megtakarításainkat, akkor három év után 20 százalék helyett csak 10 százalékos tőkejövedelemre kivetett adót (kamatadót, vagy árfolyamnyereség adót) kell fizetnünk, öt év befektetés után pedig 0 százalékra csökken a kulcs. Röviden ennyi a 2010-től bevezetett TBSZ-szabály, amit minden tőkepiaci szereplő pozitívan ítél meg.
díjak
Az UniCredit Banknál a TBSZ-számla nyitása díjmentes, sőt jelenleg sem a betétes, sem az értékpapíros tartós befektetési számláknak nincs fix havi számlavezetési díja. Az értékpapíros számla éves letétkezelési díjának mértéke megegyezik azzal, amit az ügyfél a normál értékpapírszámlája után fizet – azaz az ügyfél számára nem jelent többletköltséget, hogy tartós befektetési szerződésben tartja az értékpapírt.
A számlák megnyitáshoz azonban szükséges egy UniCredit lakossági forintfolyószámla. Azt, hogy ez milyen számlacsomag legyen, az ügyfél választhatja meg, és ezek között is van havidíjmentes.
A K&H-nál a felhalmozási időszakban a számlavezetés díjmentes. A felhalmozási időszak (a fogalomról a cikkben később olvashat – a szerk.) után 500 forint/hó a számlavezetési díj, ha pedig az ügyfél a számlanyitástól számított egy éven belül szünteti meg a számlát, akkor 5000 forint a számlabezárási díj. Ezenkívül a bank sztenderd pénzforgalmi díjai az érvényesek.
A Concorde Értékpapír Zrt.-nél a TBSZ díjai megegyeznek a normál számla díjával. Az éves számlavezetési díj a számlán tartott összeg arányában maximum 0,2 százalék/év, de ez „lelakható”, vagyis az ügyfél által adott megbízások díjaival csökkenthető.
Az Erste Befektetési Zrt.-nél január 25-étől érhető el a számlacsomag. A cég előzetes tájékoztatása szerint a díjak még nincsenek közzétéve, de a TBSZ-szolgáltatásnak nem lesz külön számlanyitási díja. A számlavezetés tekintetében a TBSZ-en tartott állomány után, az alap díjjegyzék szerinti általános díjat számítják fel. Ennek mértéke alacsony, 0,01 százalék havonta, de minimum 125 forint. Az Erste termékeinek (befektetési jegy, kötvény) tartása esetén a díjak még alacsonyabbak, akár díjmentes is lehet a számla. Az Erste TBSZ tehát ugyanolyan paraméterekkel rendelkezik, mint a normál számla vezetésének a díjai.
Az MKB Banknál is feltétele a szolgáltatás igénybevételének, hogy az ügyfél legalább egy lakossági standard számlával rendelkezzen a banknál, vagy az igénylés pillanatában nyisson egyet, akár havidíj-mentesen. A TBSZ-számlák megnyitásáért a bank nem számol fel díjat, és a betéti módozat – amúgy havi 290 forintra rúgó – számlavezetési díját is elengedi jelenleg. A befektetési számla tarifája megegyezik a standard értékpapírszámla kondíciójával.
Többféle számla
Az UniCredit és alapkezelő vállalkozása sajtóközleményben is jelezték, hogy szinte egyáltalán nincsen a köztudatban az, hogy kétféle TBSZ-szerződés létezik, a betéti és az értékpapírszámla, és ezek között az ügyfelek nem tudnak átjárni. Vagyis a bankoknál kétféle számla nyitható, a bank által kínált betétjellegű megtakarítások betétszámlán, míg az állampapírok, befektetési jegyek, részvények, egyéb kötvények értékpapírszámlán érhetők el.
Valamennyi megtakarítástípus esetén közös, hogy a hozamokat három év után a 20 százalék helyett csak 10 százalék adó terheli, míg 5 év után a befektetések hozamai teljesen hozammentesek. Számlát minden szerződéstípus esetén legkevesebb 25 ezer forint elhelyezésével lehet nyitni, oda csak készpénzt lehet elhelyezni, és a későbbiekben is csak forintalapú eszközt lehet vásárolni.
A befektetés legelején döntést kell tehát hozni: az értékpapírok széles választékában bízunk és azok közül mazsolázgatunk az elkövetkezendő három évben, vagy csak az adott bank betéteiben bízunk, átjárás nincs. Márpedig az elmúlt időszakban arra is volt példa, hogy a bankok akciós betétei voltak a kiemelkedő hazai befektetések, de arra is, hogy állampapírok vagy éppen részvények.
Büntetés nincs
Aki esetleg gondolkodna a TBSZ megkötéséről, annak nagyon fontos tudni, hogy igazán kockázat nincsen, veszíteni nem lehet vele. Vagyis aki tartós befektetési számlát nyit, majd időközben likviditási gondjai támadnak, esetleg meggondolja magát, és nem tudja a három vagy öt éves időtartamot a számla feltörése nélkül kibekkelni, annak is csak azt a 20 százalékos adót kell megfizetnie, amit akkor is megfizetne, ha nem nyitott volna számlát.
Tervezni azért érdemes! Két módon lehet ugyanis hibázni. Vagy azzal, ha nem jól mérjük fel, hogy mekkora összeget tudunk a számlán tartani. Vagy pedig úgy, hogy a számlatípust választjuk meg rosszul. Az ugyanis vesztesnek érezheti magát, aki ki tudna tartani három-öt évig a befektetése mellett, csak éppen időközben a befektetés jellegét meg szeretné változtatni, betét helyett például állampapírokra váltana. Ő ugyanis adót fog fizetni, noha megfelelő számlatípus-választásnál lehetősége lett volna megspórolni azt.
Egy forintot sem vehetünk ki
Hasonló a helyzet a részleges számlafeltöréssel. A TBSZ-számla technikailag egy alszámla, ha pedig erről a moratórium időszakában akár csak egyetlen forintot is felveszünk, akkor a számlán tartott teljes összegre elvész az adókedvezmény. Ez ellen többféleképpen védekezhetünk.
Ha valaki ötmillió forintot helyez el egyetlen szolgáltató egyetlen TBSZ-számláján, akkor egy esetleges kisebb likviditási zavar esetén is az egész összeg adókedvezményét kockáztatja. Ugyanakkor, ha valaki a család öt tagja nevében köt egy-egy millió forintos számlát, akkor egy kisebb feltörésnél csak egy egység adókedvezménye úszik el. Hasonlóképpen segíthet, ha egy ember több szolgáltatónál köt kisebb összegekre TBSZ-számlát. Egy adott szolgáltatónál egy adott évben egy magánszemély azonban csak egyetlen számlát köthet, azaz nem tudja több számla segítségével megosztani megtakarításait.
Amnesztia helyett TBSZ
A magyar állam jelenleg éppen adóamnesztiával igyekszik az offshore cégekben és egyéb külföldön tartott vagyonok, megtakarítások hazahozatalát támogatni. Szakértők szerint ma már korántsem csak az anonimitás vagy éppen az alacsonyabb társasági és szja-adók miatt tartják sokan külföldön a pénzüket, hanem sokaknak riasztó a 20 százalékos magyar kamatadó, illetve osztalékadó. Kissé profánul, nem kezelik feltétlenül jobban a svájci privátbankokban a pénzeket, de ha az offshore cégek mögé bújva az elért hozamok nem 20, hanem 0 százalékkal adóznak, az rögtön igen kedvező adóelőny. A TBSZ ezen pénzek hazahozatalában sokkal sikeresebb lehet, mint az aktuális amnesztiaprogram.
Felhalmozás, új számlák
Sokan nem ismerik, de a TBSZ szerint a 3-5 éves moratóriumot egy felhalmozási év előzi meg, ez alatt kell hosszú megtakarításokat gyűjteni. Vagyis, ha 25 ezer forintos minimum-összeg befizetésével számlát nyitottunk, akkor az adott évben (ezt nevezik felhalmozási évnek) bármikor, bármennyi pénzt befizethetünk.
Az év végétől már nem fizethetünk be pénzt erre a számlára, viszont már ketyeg az óra, innentől nem szabad 3-5 évig csökkenteni a számlán elhelyezett forrásokat, hogy éljen az adókedvezmény. Így egyrészt a sokat emlegetett 3, illetve 5 éves határidő praktikusan hosszabb befektetést igényel, hiszen a felhalmozási évben is ott kell maradni. Ha valaki ma elkezd gyűjtögetni, akkor 2014. január 1-től tud 10 százalékos kulccsal pénzt felvenni és csak 2016. január 1-jétől adómentesen. Ha pedig a 2010-es felhalmozási év lezárult, akkor az új évben, új számlát kell nyitni, és indulhat az adott évi felhalmozás.
