Alacsonyabb adók, nagyobb állami szerepvállalás
Nem vonta ki magát a korszellem alól a Jobbik, amikor meghirdette a programjában az adó-, járulékcsökkentést. „A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentős mértékben csökkentjük, amelytől többek között a gazdaság kifehéredését, középtávon az állami bevételek növekedését várjuk” – olvasható a Jobbik programjában – ehhez hasonló mondatok hallhatók régóta a fideszes politikusoktól is, s az álláspontot – egyesek szerint csak elvben, mások szerint gyakorlatban is – osztják a meghatározó szocialista politikusok is.
„Egy szélsőséges, növekvő egyenlőtlenséggel sújtott társadalomban minden adó- és járulékcsökkentést hirdető stratégia a vesztes többség reprodukciós katasztrófáját siettető elképzelés” – írja mindezzel szemben a jobboldali érzületű ideológusként számon tartott Bogár László professzor „Nemzet-programjában”.
Úgy tűnik azonban, a politológusok által „rendszerkritikusként” emlegetett Jobbik inkább a főáramú állásponthoz igazodik – legalábbis ebben.
Az adócsökkentés mellett a párt mindazonáltal megígéri az állam nagyobb gazdasági szerepvállalását. „A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük”, „kulcsfontosságú ágazatokban – stratégiai befektetőként – vállalkozásokat indítunk”, „ a csődhelyzet közelébe került, stratégiai fontosságú (..) üzemeket egyedi elbírálás alapján, állami beavatkozással támogatjuk a talpra állás érdekében”.
A program tehát az adózás (bevételek) szempontjából kisebb, az állam gazdasági szerepvállalása (kiadások) szempontjából nagyobb államot szeretne. Ez abban az esetben nem ellentmondás, ha az adócsökkentés bevételnövekedést okoz, márpedig a Jobbik – akárcsak a Fidesz – így érvel.
A program nem szól arról, mi tenne a Jobbik, ha ezen politikák alapján hozott konkrét intézkedések némelyikét az unió versenytorzítónak minősítené.
Ugyancsak a kiadási oldalt terhelné, s az állam nagyobb gazdasági szerepvállalásáról szólna, hogy országos bérlakás-építési programot indítanának el, amely szándéka szerint magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak nyújtana munkát.
Növekvő és csökkenő szja
„Társadalmi igazságossága miatt kitartunk a sávos adózás mellett, annak progresszivitását tovább növeljük, a sávhatárok jelentős megemelésével együtt” – ígéri meg az szja-kulcsok megemelését a Jobbik, bár pár oldallal korábban a munkát terhelő adók csökkentését helyezi kilátásba. Igaz, a sávhatárok megemelése maga fölfogható adócsökkentésnek, ám ezzel együtt is némileg homályos, mit is akar a Jobbik valójában az szja-val.
„Magyar elkötelezettségű bankrendszer”
„A magyar kisemberek tulajdonában lévő takarékszövetkezeteket és hitelszövetkezeteket mind anyagilag, mind szervezetileg megerősítjük, hogy tevékenységükkel ismét lefedjék a vidék Magyarországát” – visszhangozza a program a Fidesz már ismert törekvését (erről olvasóink néhány hónapja Matolcsy Györggyel készített interjúnkban olvashattak). Lecserélnék a Magyar Fejlesztési Bank menedzsmentjét, s a vállalatot átkeresztelnék „Magyar Bankká”. A Magyar Bankon keresztül a lakosság államilag támogatott, kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshiteleket vehetne fel.
Vállalkozói magyarigazolvány és szociális kártya
Országosan kiterjesztenék a szociális kártyák rendszerét, s a magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévő cégek tulajdonosai a cégbíróságon igényelhetnék a „vállalkozói magyarigazolványt”. A szociális kártya „felhasználási szabályozását úgy kell megalkotni, hogy a Vállalkozói Magyarigazolvánnyal rendelkező termelő által előállított termék vagy szolgáltatás vásárlási előnyt élvezhessen”.
„A rendszer sikeres bevezetése után a Vállalkozói Magyarigazolvány igényelhetőségét kiterjesztjük a Kárpát-medence valamennyi magyar vállalkozására.” Ennek persze akkor lenne igazán értelme, ha szociális kártyákat használnának az egész Kárpát-medencében, de erre a program már nem tér ki. Arra sem, miért éppen az árérzékeny legszegényebbek választási lehetőségeit kívánják korlátozni.
Multiellenes passzusok
Imázsához képest visszafogottan multiellenes a párt a programja szerint, hiszen némely multicégeknek állami támogatást ígér. „Kizárólag a magas hozzáadott értékkel rendelkező és a több mint 50 százalékban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó, termelő tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni” – olvasható a programban. Arról a problémáról azonban a dokumentum nem szól, amelyről az Állami Számvevőszék viszont korábban részletesen. „Nagyban rontja a nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatások hatékonyságát, hogy nem lehet kikötni a magyar beszállítói hányad mértékét, ezt a WTO (World Trade Organization – Kereskedelmi Világszervezet) tiltja” – írta az ÁSZ.
A program a multik által használt adókiskapuk bezárását, és a magyar kkv-k megerősítését ígéri. A párt szerint ez utóbbival elérhető, hogy „az esélyegyenlőség megteremtése miatt az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok helyét a versenyképessé tett magyar vállalkozások hónapokon belül betöltik”.
A program nem hoz példákat, így csak találgatni lehet, vajon melyik magyar kkv venné át például Magyarország GDP-jének (bruttó hazai termékének) csaknem a 6 százalékát megtermelő, s a magyar export mintegy 7,5 százalékát szolgáltató Audi Hungaria helyét (hónapokon belül).
Nyugdíjígéretek
Felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjakat, a kisnyugdíjakat viszont fölemelnék, megszűnne a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság.
Újszerű „államadósság-kezelés”
A Jobbik tárgyalásokat kezdeményezne a törlesztés és visszafizetés feltételeinek újbóli meghatározása céljából, a növekedést lehetővé tevő könnyítésekkel, beleértve az adósság egy részének leírását is. A program nem bocsátkozik olyan részletekbe, hogyan is lehetne tárgyalni kötvénytulajdonosok tömegével (hiszen már nem a 80-as éveket írjuk, amikor banki hitelekről beszéltünk, az eladósodott országok legfeljebb néhány nagybankkal álltak kapcsolatban).
Ha a nemzetközi sajtó netán kormányzati szerepre esélyes erőnek festené le a Jobbikot, s idézné ezt a véleményét, ez önmagában bedönthetné a forintot. Erre azonban kevés az esély.
Egyéb adólépések
A társasági nyereségadó és a magánszemély osztalékadója együttes mértékét 30 százalékra csökkentenék.
Az áfát nem a számla kibocsátásakor, hanem a pénzügyi teljesítésekor kellene kiegyenlíteni, illetve visszaigényelni – ezzel a kisvállalkozók régi vágya teljesülne. A gyermekneveléshez szükséges termékek és szolgáltatások (pl. gyermekruházat, bébiélelmiszer, gyermekpiperék, tanszerek, gyermekélelmezés) 0 százalékos áfakulcs alá sorolnák be. A Jobbik bevezetné a Fidesz által egyelőre „lebegtetett” családi jövedelemadózást is.
Kamatcsökkentés
A Jobbik – éppen úgy, mint az MSZP, illetve a Fidesz – kamatcsökkentést ígér, dacára annak, hogy a magyar jegybank elvileg a kormányzattól független intézmény.
