1. Az alacsony FED-kamatok segítik a tőkepiaci árak emelkedését!
Az amerikai jegybanki szerepet betöltő FED (Federal Reserve) alacsonyan, praktikusan nulla százalékon tartja az amerikai alapkamatokat, ezért világszerte tombol a részvénypiaci hossz.
Az elemzők már előre riogatnak: a harmadik negyedévtől a FED kamatot emelhet, nő a bessz esélye. Az összefüggés szerint, mivel a kockázatmentes amerikai állampapír-befektetés jelenleg alacsony hozamot biztosít, az angolszász alapkezelők szívesen viszik a pénzüket oda, ahol ennél jobb hozamra számíthatnak. 0 vagy 0,25 százalékos amerikai alapkamat mellett csak a nagyon pesszimisták fektetnek rövid távú amerikai állampapírba, csak azok, akik más piacokon áreséstől tartanak.
Minél magasabb az amerikai alapkamat, annál több alapkezelő tesz biztonsági összegeket amerikai állampapírba, azaz von ki tőkét a kockázatos piacokról. Bizony egy 25 bázispontos amerikai kamatemelés a nemzetközi tőzsdéken eladásokat generálhat, ahogyan a kamatcsökkentés pedig drágulást, csak éppen nem nagyon van hová csökkenteni.
2. Az erős dollárárfolyam a legtöbb nemzetközi tőkepiacon hosszt okoz!
A legtöbb tőzsde a dollár erősségében érdekelt. A világgazdaság legfontosabb zónáiban, az Európai Unióban, Japánban, vagy a gyorsan fejlődő Kínában, Brazíliában meghatározó az Egyesült Államokba irányuló export. Ha az egy dollárért külföldre eladott áru a helyi devizában többet ér, akkor a nagy exportőrök nyereségesebben működnek. A hatalmas japán autógyártók, elektronikai cégek, a kínai ipar, Európa versenyképes gyártói mind-mind az erős dollár esetén nyereségesebbek, így a dollárerősödés ezeken a tőzsdéken áremelkedést szokott hozni.
3. A gyenge dollárárfolyam az árupiacon okoz emelkedést, emeli a nyersanyagárakat!
A tőzsdékkel ellentétben a nyersanyagpiacok általában a dollár gyengülésével erősödnek. Az olaj, a réz, a nikkel, az acél, az arany, az ezüst mind-mind dollárban jegyzett termék. A világ nyersanyag-felhasználása azonban döntően olyan országokban történik, ahol nem a dollár a hivatalos fizetőeszköz. Ha a gyenge dollár miatt a kínai, japán vagy éppen európai importőröknek olcsóbbnak tűnik az adott, dollárban jegyzett világpiaci ár, akkor növelik felhasználását, majd az emelkedő kereslet megemeli a nyersanyag árát is.
4. Világgazdasági növekedés nélkül nincsen nyersanyagár-emelkedés!
Bármennyire is szűk keresztmetszet lehet a jövőben az olaj, a víz, az élelmiszer kínálatában, illetve más nyersanyagokban, még mindig igaz az összefüggés, hogy amikor a világpiaci növekedés lassul, akkor a nyersanyagárak gyorsabb ütemben csökkennek.
5. Ha bárhol a világban csődbe megy egy bank, azt az egész világon minden tőzsdén jegyzett bank megérzi.
A globális bankrendszerben ugyan az egyes szereplők versenyeznek, mégis, ha valamelyikük kiesik, akkor az minden más banknak is fáj. A bajba jutott bankok ugyanis mindig rengeteg pozíciót hagynak maguk mögött, amelyeknél már nem tudnak helytállni, ezek zöme más bankokkal szemben áll fenn, a velük való elszámolás fog akadozni. Minden csődbe jutott kis bank után más bankoknak is maradnak beragadt követeléseik, a hatás dominóeffektusként végigszalad a rendszeren.
6. Sem a túl kicsi, sem a túl nagy infláció nem kedvez a gazdasági növekedésnek!
A világgazdaság egészséges növekedését sem az alacsony, sem a túl magas infláció nem segíti. Történelmi tapasztalat, hogy létezik egy pénzromlási ütem, valahol 1 és 5 százalék között, amely mellett egészségesen tudnak fejlődni a gazdaságok. A pénz túl gyors elértéktelenedése azonban ugyanúgy káros, mint a nulla infláció vagy az árak esése, a defláció.
7. A gazdasági növekedés hatványozott világkereskedelmi bővüléssel jár!
A tapasztalatok szerint a világgazdaság növekedési üteménél mintegy háromszor gyorsabban fejlődik a világkereskedelem. Ha például aktuálisan megalapozott intenzív növekedési időszakot vár egy befektető, akkor jól teszi, ha a globális kereskedelemben érdekelt cégekbe, iparágakba fektet, mert azok jó eséllyel hatványozottan aratják le a növekedés gyümölcseit.
8. Izlandi, dubai, görög események is erősen hatnak itthon, noha közvetlen gazdasági kapcsolat nincsen!
Bárhol a világban gazdasági probléma merül fel egy magas eladósodottsággal bíró ország pénzügyi rendszerében, mindenki megég, ahol hasonlóan nagy a külső eladósodottság. Magyarország ezért kárvallottja minden olyan nemzetközi bizonytalanságnak, ahol egy nagy eladósodottsággal bíró ország bajba kerül. A befektetőknek azonnal eszükbe jut, hogy a magyar pénzügyi rendszer is sérülékeny, mert nagymértékben kiszolgáltatott a nemzetközi finanszírozási piacnak.
9. Ha Kínában esik a részvénypiac, kockázatosabbak lesznek a magyar papírok is!
A fejlődő piacok egységes értékelése általános tapasztalat, de vajon a pszichológián túl mi okozza a problémák tovaterjedését? Kissé bonyolult a hatásmechanizmus, de korántsem csak pszichikai okokból tapasztalható, hogy a kínai vagy más feltörekvő piac problémái idején a magyar részvények ára is esik.
A kulcs a carry trader befektetőkben rejlik. Ők olcsó, idegen forrásból finanszírozzák befektetéseiket: egy megbízható, alacsony kamatlábbal jellemzett gazdaságban (Japán vagy USA) hitelt vesznek fel, és azt nagyobb kockázattal, de nagyobb hozamreménnyel fejlődő piacokon fektetik be, például Kínában, Törökországban, Dél-Afrikában vagy éppen Magyarországon. Ha bármelyik piacon gondjuk támad, mert esnek az árak, akkor világszerte kénytelenek pozíciókat likvidálni, hogy a finanszírozást vissza tudják fizetni.
Ezért egy kisebb kínai esés „kistoppol” bizonyos mennyiségű magyar befektetőt is, akik kénytelenek magyar papírokat is eladni, ettől a magyar piac is esik. Minél nagyobb a baj valamelyik piacon, annál többen kénytelenek kényszerlikvidálni egy másik fejlődő piacon is.
