A lefele az felfele a modern angol nyelvben – gúnyolódott
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a Marketwatch hírén, amely növekedésről szólt a decemberi amerikai munkanélküliségi adat kapcsán, jóllehet egy hónap alatt 85 ezren vesztették el állásukat a nem idényjellegű területeken.
S ha az adatok bejelentése utáni tőzsdeindexeket tekintjük, olyan érzésünk támadhat, mintha csak a befektetők agya is – némi rövid zavar után – a csökkenést növekedésnek értelmezte volna (egy utólagos értelmezés szerint: a hír bizonyos értelemben jó volt, hiszen a munkanélküliség nem teszi lehetővé a monetáris politika szigorítását).
Hurráoptimisták vagy jól értesültek?
Ha a befektetők csak a jó hírekre nyitottak, a rosszakat pedig szinte meg sem hallják, avagy azokat is megpróbálják pozitívan értelmezni, akkor a túlhajtott optimizmus állapotában vannak, s hamarosan éles törés következhet az árfolyamokban – így szólhat az egyik értelmezés. A másik értelmezés szerint viszont a piac rendelkezik a megfelelő információkkal, s a magas árfolyamok a gazdaság fellendülését jelzik előre. Az első változat szerint érdemes eurót vásárolnunk, a második szerint viszont nem. Találhatunk az első, illetve a második változat felé hajló makroelemzőket is.
A Raiffeisen bank elemzői szerint 269-es szint alatt már érdemes forintért eurót venni, ugyanis a magyar fizetőeszköz gyengülésére számítanak – ha nem is feltétlenül a napokban, de még az idei első negyedévben. Számos kockázatot látnak ugyanis az elemzők: egyrészt választási év lesz, ami bizonytalanságot hozhat a befektetők körében, másrészt az idei államháztartási hiánycél teljesítése is kétséges.
Élen járhat a forint a gyengülésben
Mindemellett érik egy globális korrekció is: a megnövekedett kockázati étvágyat hamarosan a kockázatkerülés válthatja föl – márpedig megtanulhattuk, egy ilyen lépésváltásnál a forint mindig élen jár a gyengülésben.
A szakemberek azokat a piaci föltevéseket sem tartják teljesen fantazmagóriáknak, hogy az amerikai állam akár közvetlenül is beavatkozott a részvénypiacokon a pánikot csökkentendő, hiszen a 80-as évektől létezik egy olyan, pénzeszközökkel is rendelkező szervezet az Egyesült Államokban, amely működésének kifejezetten a tőkepiaci pánikok megelőzése a célja.
Optimistább a Raiffeisen elemzőinél Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője, aki éves időtávban akár a forint enyhe, trendszerű erősödését is elképzelhetőnek tartja, maximum 255-ös szintig.
Más nézőpontból: beárazott kockázatok
mik az exit stratégiák?
A válságkezelő intézkedések visszavonásának „haditerve”.
Lámfalussy Sándor közgazdászprofesszor, „az euró atyja” a közelmúltban tartott magyarországi előadásában arról beszélt, hogy az exit stratégiák időzítése kulcsfontosságú.
A professzor fölhívta a figyelmet: a jegybankok által teremtett túlzott likviditás, a keresletélénkítő költségvetési politika, s az állam segítségnyújtása az egyes bankoknak a fő válságkezelő politikák, s ezekből kell fokozatosan kilépniük az országoknak, mert kockázatos túl hosszú ideig fönntartani őket – ám kockázatos az is, ha túl korán lépnek ki belőlük.
Az elemző szerint nem feltétlenül érdemes most eurót venni, a külkereskedelmi mérleg többlete a forint erős támasza, s minden index azt mutatja, hogy túljutott a világ a válság nehezén. Kérdés persze, hogy milyen ütemben léptetik életbe az exitstratégiákat, ugyanakkor alapvetően arra számít, hogy lassan, fokozatosan vonják vissza a kormányok a válságkezelő intézkedéseket.
Az elemző szerint a forintpálya hazai kockázatai, mint a választások, vagy az államháztartási hiánycél túllépése, már beárazottak a jelenlegi árfolyamban (bár az nem zárta ki, hogy április környékén az árfolyam begyengülhet). Suppán szerint a professzionális befektetők pontosan tudják, hogy a 3,8 vs. 7-7,5 százalékos (kormány kontra ellenzék) vita arról szól, hogy az állami vállalatoknál már amúgy meglévő hiányokat az államháztartásban is ESA módszertan szerint láthatóvá teszik – ám ez finanszírozási többletigényt nem jelent. Rövid távon a forintárfolyamot tekintve persze nem ezen okok számítanak, hanem aktuálisan most éppen az amerikai vállalati eredmények befolyásolják a forintot – figyelmeztetett Suppán.
Jó lehetőségek forint alapon
A viszonylagosan derűlátó elemző sem zárta ki azonban, hogy ha „kidől egy csontváz”, kitör egy helyi pánik, akkor komolyan meggyengülhet a forint, de az alapforgatókönyve szerint inkább a forint, illetve a tőzsdeindexek oldalazó mozgására, esetleg enyhe, trendszerű emelkedésére lehet számítani. S ha mégis bekövetkezne a hírneves, pesszimista Roubini „w” növekedési pályájának harmadik, lefelé tartó szára, arra biztosan nem az idei első félévben kerül sor.
Az elemzői vélekedések tehát eltérőek, de annyi biztos: aki forintkitettségét mérsékelni akarja a befektetéseiben, az akár fontolóra veheti, hogy a jelenlegi, nyugodt időszakban tegye meg (bár kétség kívül senki nem tudhatja, mikor is lenne ennek az optimális időpontja). Nem biztos egyébként, hogy érdemes eurót venni akár gyengülő forint mellett sem, hiszen akadnak nagyon vonzó forintalapú befektetések: ilyen például a 2012/I inflációkövető kötvény, amely január 21-ig 600 pontos infláció feletti kamatprémiummal jegyezhető.
