Szegner Balázs (Equilor): 2012/I Prémium Magyar Államkötvény
Kicsit macerás, de rendkívül vonzó befektetés az inflációkövető államkötvény. A 2012/I inflációkövető kötvény január 21-ig 600 pontos infláció feletti kamatprémiummal jegyezhető. Mivel a kötvényt csak magyar magánszemélyek jegyezhetik, közvetlenül, banktól, vagy brókercégtől nem lehet őket megvenni, el kell menni egy Magyar Államkincstár állampénztári irodába. Ha azonban az első számlanyitás megtörtént személyesen, onnantól akár interneten is adhatók megbízások az állam WebKincstár rendszerén keresztül. A magyar befektetőknek alapvetően magyar forintban vannak költségeik, érdemes ilyen magas reálhozamú értékpapírt venni. A 600 pontos jelenlegi prémium ugyan csökkenhet, de ha január vége után már csak 400 pontos lesz a prémium, még mindig érdekes lehet a papír. Más állampapírokkal szemben e sorozat névértéke ezer forint, a kincstárnál napi árfolyam-jegyzés van azok számára, akik vissza szeretnék váltani lejárat előtt az értékpapírt, de a magas spread miatt igazán annak éri meg, aki a lejáratig tartja a papírt. Ha valaki mindenáron szabadulna tőle, érdemes felvenni a kapcsolatot brókerével, hátha a bróker tud abban segíteni, hogy az ügyfél a kincstári spreadnél kevesebbet bukjon a korai eladással.
Pallag Róbert (Generali Alapkezelő): Kicsi és közepes magyar tőzsdei cégek
A magyar részvénypiacon is vannak ígéretes lehetőségek. Két részvény kifejezetten olcsó, mert a globális környezet javulásával számottevően csökkentek a kockázataik, ez a Linamar és a Rába. Kedvező fejlemények esetén lehet még emelkedési potenciál a Danubius, a FreeSoft és a PannErgy részvényeiben is, amelyeket azonban rövid távon még inkább a spekulatív kategóriába sorolhatók, néhány évre előretekintve azonban, attraktív hozamot biztosíthatnak a befektetőknek! A kisebb társaságok közül szimpatikus az Állami Nyomda, a Graphisoft Park és az RFV üzleti modellje, mindhárom papír pozitív hozam/kockázat kilátásokkal rendelkezik, meggyőző fundamentális hátterük védettséget jelenthet a tulajdonosoknak.
Móró Tamás (Concorde Értékpapír): A román lej
Érdekes egzotikum lehet a román lej. Régiós szinten eddig teljesen lemaradt ez a deviza, ám érdemes lehet venni az euróval szemben, mert magas, 8 százalék feletti kamatkülönbözetet ígér. A lassú, de már látható kelet-európai talpra állásban javulhat a befektetői érdeklődés iránta. Románia külső egyensúlyi pozíciója már sokat javult, miközben a politikai kockázatokat tekintve a mostani helyzetnél már nem nagyon lehet rosszabbat elképzelni.
Elek Péter (Dialóg Befektetési Alapkezelő): Egzotikus ingatlan, nyersanyag, pénzügy
Azoknak a bátraknak, akik mernek közvetlenül is külföldi, egyedi részvényekbe befektetni, több alulértékelt szektorból is érdemes lehet válogatni. A kelet-európai aktivitású ingatlancégek közül olcsónak tűnik a Moszkva környékén fejlesztő, Londonban jegyzett RGI International, a kazah fokúszú Chagala, vagy a térség más neves ingatlan-fejlesztő csoportjai a PIK, a GS Park, az Immoeast és az Immofinanz. A nyersanyag-társaságok közül attraktív a Norilsk, az Evraz, a Vimetco, a Kazakhmys, vagy az igazán egzotikus Tethys. A pénzügyi szektorból a kazah Halyk Bank, az orosz Sberbank és a grúz Bank of Georgia tűnik alulértékeltnek.
Forián Szabó Gergely: Tíz éves magyar államkötvény
A hosszabb távú magyar államkötvényekbe újra olcsóbban lehet beszállni, jönnek felfelé a hozamok. Ha egy tíz éves államkötvénybe már nyolc százalék körüli a hozam, az azt jelenti, hogy több negatív kimenet, választási bizonytalanság, a kamatcsökkentési periódus vége is be vannak árazva. Valóban nőtt a bizonytalanság a térségben, érezhető, hogy a hosszú kötvényekből kiveszett a konvergencia-történet, a befektetők nem hisznek az euró bevezetésekben, a görög zavarok sem tettek jót. Ugyanakkor a nyolc százalékos hozamszintben már annyi pesszimizmus van, hogy egészen kedvező is lehet ez a befektetés.
